Miért van őszinteségi rohamom? (ha ez egyáltalán az)

Alapjába véve félénk és visszahúzódó átlagos nő vagyok, igaz kicsit nyers is. Nemrég megismertem egy férfit. És furcsa dolgokra lettem figyelmes önmagammal kapcsolatban.

Ezek a következők:

- Nincs félelem érzetem (régen mindig volt egy kicsi, ha valakivel találkoznom kellett, pláne ha nem ismertem az illetőt)

- Valamilyen oknál fogva őszintén válaszolok a kérdéseire

(régebben azért burkoltan vagy picit ferdítve tettem mindezt) Tehát tudnék neki hazudni, de valamiért azt választom, hogy őszintén válaszolok, még akkor is ha olyan dologgal kapcsolatban merül fel a kérdés/beszélgetés, ami elől máskor kitérnék.

- Nem érzek semmi vibrálást közöttünk, de mégis jó vele, teljesen nyugodt vagyok, mikor mellette vagyok

- Közel engedtem magamhoz (régen mindig megtartottam a 3 lépés távolságot, pláne egy friss ismeretség alkalmával)

- Úgy érzem, hogy teljesen önmagam lehetek

- Úgy érzem vele kapcsolatban, hogy csak a megérzéseimre támaszkodhatok, mert valamilyen oknál fogva a párbeszéd közöttünk megakad, mintha nem akarná folytatni, pedig jól elvagyunk

Én szeretném jobban megismerni, de úgy érzem ő ezt nem engedi, nem akarja.