Mit kezdjek ezzel az érzéssel? Hogyan kezeljem azt a hiányérzetet amit most érzek?

Történetem 2009ben kezdődött..

1.5éve voltam együtt akkor a párommal..összekaptunk..seveled sem nélküled kapcsolat lett.Azon a nyáron egy haveromáltal megismertem egy pasit.Nem volt közömbös, mert nagyon sokat flörtölt velem..mások szeme láttára udvarolt..sosem voltunk egy pár..párszor elmentünk bulizni egy társaságban, egyszer felhozta hogy találkozhatnánk..találkoztunk, majdnem szétszedtük egymást...semmi más csak a szenvedély kötött össze minket..párszor voltunk együtt csak, száomra igaz többet jelentett sokkal, de a párommal kibékültem, majd babánk lett..aki azóta 1 éves.Az a pasi még mindig megdobogtatja a szivemet ha látom, főleg hogy beszélt egy barátnőmmel akinek elmondta hogy nagyon tetszek neki igy szülés után is..és hogy már megbánta, hogy csak ennyi volt köztünk!h látjuk egymást messziről, a tekintetünk találkozik, mosolygunk és intünk..ennyi..közben a szivem majd kiesik, a lábam pedig beleremeg abba az érzésbe..a tekintete...régen is ezzel vett le a lábamról, persze már sohasem lesz köztünk semmi, csak néha látjuk egymást a városban..mégis nagyon rossz ilyenkor, nemtudom hová rekesszem ezt az érzést..Szeretjük egymást a párommal..nem csalnám meg soha!Csak valaki mondja meg hogyan kezeljem azt, amikor meglátom és nem megy ki a fejemből!Volt valakivel ilyen, vagy hasonló?