Hogy segíthetnék ezen?

Ha szeretsz ápolónőt játszani,akkor csináld a te nőd.

Egyébként meg nem véletlen az,hogy az összes palija lelki terrort nyomott rá,ő meg hagyta.

Valószínűleg magának sem vallja be,de szereti ezt a fajta játszmát.Ha te nem ilyen leszel vele,lelkileg nem tudod megadni a "de nyomorult is vagyok hehehe" érzést,akkor lehet rádún előbb-utóbb.

Ha nagyon oda lennék egy ilyen lelki beállítottságú lányért,én rávenném a rendszeres sportra,hogy legyenek sikerélményei és ne legyen ereje dédelgetni a sérelmeit.

Folyamatosan erős lelki behatások kellenének,hogy felülírja a régi programot és megmozgassák.

Vidd el tandem ugrásra pl,de egy önvédelmi,vagy küzdősport is megmozgatná testileg lelkileg.

Amíg valaki nem szereti-kedveli,tiszteli önmagát,mást sem nagyon tud.

Ebből meg csak a folyamatos cselekvés a sikerélmények tudják kirángatni.

Bár ha önsajnáló depis is pluszban,akkor az életben nem fogod rávenni a sportra.

Mindenesetre sok sikert!

nem az a baja hogy nem szeret, vagy hogy nem igényli a törődést, hanem az, hogy azt hiszi, hogy csak kihasznáélod, hogy csak eljátszod az érzelmeket, vagy hogy vaj van a füled mögött és ezért puncsolsz neki, lehet azt hiszi nem elég jó neked, kell egyk is önbizalom neki, légy természetes és őszinte mikor mondod vagy mutatod hogy szereted, nem lehet h szexuálisan erőszakolták meg? Lehet rossz dolgok jutnak eszébe és ezért nem tud feloldódni szeretkezés vagy simogatás közben. De közben szeret és vágyik rá. Légy a pszichológusa. Ne érezze magát melletted frusztráltnak, úgy értem kevésnek. Én is lány vagyok, és nekem is ez a bajom, azzal ak ülönbséggel, hogy én féltékeny vagyok ok nélkül is, kombinálgatok, rémálmaim vannak már ezektől, mi van ha.... negatív tipus vagyok, mindig a legrosszabbra készülök fel, ez egy védekező ösztönös mechanizmus, mit nem adnék érte, ha megszabadulhatnék tőle. Hajlamos vagyok túlkombinálni, túlreagálni és félreérteni a dolgokat. Sokat kell beszélgetni, éreztetni vele hogy előtted nem ciki semmi, és az ha veled ilyen az nem azt jelenti hogy te vagy kevés neki, hanem hogy esetleg ő kevés neked, nem elég jó, azt gondolja. Én is úgy értettem meg a barátomatm ikor ilyen voltam vele, hogy rájöttem hogy mikor sírok hogy biztos azért nincsk özös fotónk, mert nem szeret, vagy mert nem vagyok elég jó nő, ezért eszébe sem jut hogy programokat tervezzen velem, hogy ilyenkor ő hiszi azt magűról, hogy nekem ő nem elég jó, hogy többre vágyom, hogy jobb pasikra vágyom akik ezeket megadják nekem, közben meg csak arról volt szó, hogy elfeledkezett dolgokról, ő nem szeret fényképezkedni, nem is szokott fotózni sem, meg munka miatt elég fáradtak vagyunk, és szülinapomat is azért felejtette el, mert aznap dolgoztunk, és keverte a névnapommal, nem tudta hogy 20 a és nem 22 dike, sőt aznap azt sem tudta hányadika van. de nem baj, karácsonyra vett nekem telefont, most tesómnak külön számítógépet hogy ne járkáljon be a szobámba állandóan, nőnapra is kaptam tőle bom bont, virágot csak azért nem mert szeles volt az idő és azt hitte hogy el fog törni, vagy elhervad mire ide ér vele. Pénze meg nem sok van ajándékokra, cukrázdákra, moziba meg azért nem megyünk, mert otthon van sok dvd je, meg neten letölti a sok filmet, zenét, kényelmesebb és olcsóbb is. Nyaralni és strandolni sem szokott, ahogy én sem. Volt nőjével volt buliban, meg fesztiválon, sőt a szalagavatójára is elment, de akkor iskolások voltak, és mindig összevesztek mindenen, olyankor sokat vedelt ő is meg párom is, koncertekre jártak, lógtak haverokkal, bringáztak, de most ő is más, inkább játszik x boxon vagy playen, gitározgat, zongorázgat, most megy nyelvtanfolyamra, elég jól tud angolul de még nem vizsgázott le, szal sokat vagyunk együtt, én vagyok az első akivel már beszélt a házasságról, összeköltözésről, babáról, de még szeretne vele várni olyan 4-5 évet max. Amíg anyagilag úgy állunk. Most lesz önkormányzati lakás, és ha a pályázatot megnyerik, akkor azzal sokat tudnak majd spórolni. pár hónapja párom más munkakörben dolgozik, többet keres, már mindent megvett amire eddig szüksége volt, szóval most jön a spórolós, félrerakós időszak, már én is többet keresek, jobban is ismerjük egymást, jó pár krízisen túljutottunk, pszichiátriára járok régóta, most ismét, plusz egyéb genetikai problémáimat is kezelik, ezektől a dolgoktól méginkább kötődik hozzám, de tudom, hogy nem sajnálatból van velem. Kezd visszajönni az önbizalmam, jobban megbízom benne is, és így hogy

kiegyensúlyozattabb vagyok, egészen sugárzom, jó a hangulatom, így méginkább szerethető lettem számára, és ez megtanította arra, hogy jobban kimutassa érzelmeit. Tudom hogy sok rossz dolgon ment keresztül ő is, ezért fontos hogy beszélgessetek egymással. Más ember lett, felnőtt, minden változik.