Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
"Ráérsz még, nem késtél le semmiről"-Nem gondoljátok, hogy gyakran óriási felelőtlenség és kifejezetten káros ilyen választ adni?
A fórumon gyakran írnak be szerencsétlen fiatal srácok, akik tinédzserek vagy kora húszas éveikben járnak. A problémájuk a lányoknál tapasztalt sikertelenségük és azon félelmük, hogy ez nem is változik majd soha. A leggyakoribb válasz a kérdésben írt mondat. Én egy kicsit azért hozzászólnék ehhez a kérdéshez.
Szerintem ez egy olyan téma, amire vagy nagyon jól vagy sehogy sem érdemes választ adni. Különben ők is úgy járnak majd, mint ahogyan én:
15-16 éves korom óta vágytam már arra, hogy barátnőm legyen. Próbálkoztam, bár sosem voltam valami ügyes, sem bátor, az eredmények pedig elmaradtak. Ez így ment 18, majd 21, majd 24 éves koromig. Ekkor egy rövid ideig megtudhattam, milyen érzés, ha van valakim, de ez sem tartott örökké. Visszagondolva már ez is óriási mázli volt, plusz, hogy nem maradtam szűz. Azután ismét a magány évei következtek, amik még most is tartanak.
Jelenleg 31 éves vagyok. Semmivel nem vagyok ügyesebb, bátrabb, sikeresebb, mint tinédzserkoromban. Tessék, lehet szapulni, nem érdekel. Tisztában vagyok vele, hogy végem és nem szabad, hogy családot alapítsak, de másokon talán még segíthetek. Ami a lényeg és amiért írok:
Én is rendszeresen megkaptam a fenti bíztatást másoktól, ami sajnos csak üres frázisnak bizonyult. Persze a rokonaimra nincs jogom haragudni, mert nem rosszindulatból tették, de mégis becsapva érzem magamat.Amikor itt a fórumon olvasom a srácok panaszait, tiszta szívből együttérzek velük és nem akarom, hogy bármelyikükkel is megismétlődjék ez, mert higgyétek el, pokoli kegyetlen érzés! Azt mondom, ha már biztatunk, akkor tegyük hatékonyan, ne üresen! Jól hangzik az öltözködés, a testalak-formálás, de emellett szerintem ezeket a srácokat mentálisan is képezni kellene, mert csak úgy érhetnek el sikert! Ebben sok segítséget adhatnak önismereti könyvek, szakemberek, illetve az is, ha valamelyik válaszoló akár privát üzenetet ír az adott kérdezőnek, ahol részletesen ad tanácsot vagy elirányítja valakihez, aki segíteni tud rajta. Sokkal többet jelentene az adott fiúnak, mint egy üres, semmitmondó szlogen, ami csak hamis biztonságérzetet ad, egyben "elaltatja" a srácot, aki később annál komolyabban csalódhat.
Remélem, nem húztam fel senkit a kérdésemmel és lesznek értékelhető válaszok.
Nem hinném, hogy ez a mondat maga okozna nagy károkat valakiben. Ha valaki nem igazán sikeres a párkapcsolatok terén, akkor az nem emiatt van. Ez végül is csak annyit jelent, hogy ha valakinek tizennégy-tizenhat éves korában nem sikerül barátnőt vagy barátot találnia, attól még nem kell hogy kétségbeessen, vagy leírja magát, hiszen lesz még lehetősége bőven.
Persze ez tényleg csak egy felszínes vigasztalás, maximum kicsit megnyugtatja az embert az adott pillanatban, de igazán nem segíti ki.
Viszont nem hinném, hogy az adott mondat bárkit is, aki komolyan akar párt olyan szinten "elaltatna", hogy emiatt ne próbálkozzon többet.
Egyébként én is megkaptam régebben ezt a mondatot az ismerősöktől, csak én (de itt most csak az én esetemre értem) igazat adok nekik. A tizenéves koromban kialakult kapcsolataimra visszatekintve tényleg ráértem volna még.
Sok részben igazad van, annyi ellenvetésem lenne, hogy nálam például ez működött :)
"Tisztában vagyok vele, hogy végem és nem szabad, hogy családot alapítsak" --> ezt nem tudom milyen okkal írtad, de hacsak nincs valami durva genetikai betegséged vagy egyéb, akkor ez a mondat egy f***ság, már ne haragudj :)
22.09
Nagyon egyszerű! Nem sikerült kiélnem magamat, mert amennyi szexet szerettem volna, annak kb. az 5%-át sikerült megkapnom. Nem szeretném, ha ebből lennének majd a zűrök, a válás, plusz hogy mekkora egy gerinctelen féreg vagyok én.
Erre értettem.
Én nem szoktam ilyen választ adni, de nem azért, mert haszontalan érzelmileg. Ellenkezőleg, támogató. Viszont semmi konkrétumot, segítséget nem ad.
Helyette viszont pont olyanokat szoktam, ami a változtatást szorgalmazza. Alapból a változás maga hoz egy kis önbizalmat. És az a tudat, hogy tettél magadért.
Akkor leírom, hogy én hogy élem túl a sikertelenséget: "belemenekülök" olyan dolgokba, amik értékesebbé tesznek a piacon - irtó rondán megfogalmazva.
Most ott tartok, hogy kezd tökéletes alakom lenni, mint a - khm - táncosoknak. Művelt és érdeklődő vagyok, rengeteget olvasok. Tanult vagyok. Izgalmas életem van. Értelmesen dolgokkal töltöm meg. Ezt mind a csalódásoknak köszönhetem :D Azok vittek előbbre. Kb. úgy gondoltam, hogy ha még mindig nem vagyok elég jó, akkor húzzunk bele. Én csak ezt a hozzáállást tudom tanácsolni másoknak is. Igaz, most nincs barátom (két éve!), de még sose voltam ilyen boldog.
És ez a tanács szerintem a mentális támogatást ugyanúgy magában foglalja, hiába szól mondjuk csak a sportról és a megjelenésről.
Nem lehetünk ott, hogy lássuk, valójában mit csinál rosszul. Nem tudjuk, milyen a viselkedése. Nem tudjuk, hogy valóban a fellépésével van-e gond, vagy máshol hibázik. Lehet, hogy sokszor csak ennyin múlt, lehet, hogy rossz embereknél próbálkozott, és lehet, hogy tényleg szüksége van változtatásra, és nem csak az önértékelését feljavítandó... Ebből baja nem lesz, előnye viszont igen, bármelyikben van is a hiba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!