Fiuk, szerettek harcolni a szerelemetekert?

Megfordítanám a kérdést: minek küszködtetnéd a fiút, ha bejön neked, és te is neki?

Nem abból kell lemérni, hogy "mennyire férfi", hogy hajlandó-e küzdeni, hanem egyszerűen abból, hogy értelmes, rendes, jó fej ember-e. Különben is, attól, hogy érted esetleg hajlandó küzdeni, még nem jelenti azt, hogy egyéb téren is ambíciózus, és fordítva.

Nem. Nem "szeretjük". Megtesszük, ha nagyon kell.

De ha rájövünk, hogy a másik szándékosan alakította így - annak nem örülünk.

Hát ez attól függ. Van mikor úgy érzem h kell s akkor igen, viszont ha nem éri meg akkor nem. Tovább kell állni.

Párkapcsolatban viszont az sem jó ha nem kell egyáltalán mert akkor ellaposodik az egész.:P

Szerintem.

<M> F/17

Utolsónak: látszik, hogy nem volt még _igazi_ párkapcsolatod. :)

Azt ugyanis pont az teszi azzá, hogy nem küzdés van, hanem béke és szeretet, mivel úgy vagytok jók egymásnak, ahogy vagytok, és ti kelletek egymásnak, nem más. Nem kell folyton bizonyítani, mert érzitek-tudjátok-tapasztaljátok, hogy remekül megvagytok, és mindketten nagyon jól érzitek magatokat egymással. A küzdelemmentesség épp az igazi és jó párkapcsolatok egyik legfőbb ismérve.

ha küzdesz egy lányért az jó dolog, mert...

a lány ezáltal érzi hogy igazán fontos a fiúnak,és nem pedig arról van szó hogy ha egy kis kihívás adodik a fiú meghátrál,.. még ha szándékos is.:)