Meg fogom ölni a kapcsolatomat. (? )

Nekem megmondom, mi a véleményem a pszichológusokról. Ha nem tudsz őszinte lenni a szeretteiddel, a pszichológusnál sem mész többre. Ő egy beszélgetőtárs - jó sok pénzért. Nem több. Ismerőseim, akik voltak ilyennél, csak azt mondták, hogy semmire sem mentek vele. Neki sem nyíltak meg, csak leültek 1-2 órára. Ennyi.

Mit fog tenni? Felír valami kedélyjavítót. Ami csapda, soha be ne szedd! A párom is függő, az anyám is. Egyik sem tud meglenni nélküle, eltompít. Az ilyen orvosoknak nem az a céljuk, hogy meggyógyulj. A probléma szőnyeg alá söprése - ez a megoldásuk a gondodra. Ha elkábít valamennyire a szer, nem jut eszedbe a gondjaiddal törődni, mert semmi sem fog érdekelni. Csak rosszabb lesz tőle. Nem úgy kell elképzelni, hogy beveszed és máris boldog vagy. Nem, még nyugodt sem, inkább érdektelen. De agressziót is válthat ki belőled, és nem tudod, kinek mit mondjál.

Én sem vagyok lelkileg a topon, de sosem nyúltam szerekhez, vagy mentem vele orvoshoz. Nekem az a módszerem, hogy kisírom magam, kesergek. De csak ha magam vagyok. Volt időszak, hogy a párom mellett is előjött belőlem, meg is ijesztette. Uralkodni kell ezeken. Ha kell, erőltess mosolyt az arcodra és gondold végig: meg akarod tartani a párod. Ehhez kicsit úgy kell tenni, mintha minden rendben lenne. Írj naplót, írd ki magadból az érzéseidet, nem kell az egész világnak, hagyományos naplót is írhatsz.

Én is mogorva, hisztis voltam, de mikor a párom szakítani akart, megváltoztam. Elnyomtam minden rosszat magamban. Csak a gond az, hogy most ő nyomja rám azt. :(

22L

15:33-as vagyok.

Dehogynem érdemled meg!!!! Ne gondolj ilyenekre.

Nagyon jó ha így áll hozzá a párod és ezt a lehetőséget ki kell használni, mert ebből látszik hogy tényleg szeret.

És látom te is egyet értesz ezzel a hülye téllel... Már nekem is elegem van.

Találj ki apró meglepiket magatoknak, neki, lássa hogy igyekszel. :)

15:49

Kevered a szezont a fazonnal. Amiről te beszélsz, az a pszichiáter. Pszichológusnak nincs jogosítványa bármit is felírni, mert nem orvos!

A pszichológus amúgy ne oldja meg a páciens helyett a problémáját, de segít neki végigbotorkálni az úton.

A család azért nem ugyanaz, mert egy idegennek könnyebb elmesélni bizonyos dolgokat, mint a családnak megnyílni. A pszichológushoz egy bizonyos ideig jársz, többet nem látod. A családodat viszont életed végéig.

No meg egy pszichológus nem elfogult, míg a család valamilyen irányban az.

Egy nehéz élethelyzetben én is felkerestem pszichológust, mert egyszerűen elakadtam egy számomra traumatikus élmény feldolgozásában. Másfél órát voltam nála és egyszerűen új megvilágításba helyezte az egész helyzetet - mivel nekem már "beszorult" a tudatom egy nézőpontra. Nekem nagy előrelépés volt, addig szinte depressziós voltam, a lakásból nem volt kedvem kilépni. A pszichológustól viszont vigyorogva jöttem ki, mintha egy mázsás terhet tettem volna le nála.

Ha idegen társasága kell, akkor sem kell ahhoz pszichológus. Tudom, tapasztaltam. Én a munkaügyi központban beszélgettem el az ügyintézővel, nem volt ilyen végzettsége, egyszerűen beszélgettünk és máris jó volt. De nem gomboltak le tőlem ezért több ezer forintot.

egy jó emberismerő és érdeklődő emberrel ugyanezt érjük el. Csak ilyet kell keresnie a kérdezőnek és megússza olcsóbban. én meg mindig tudtam a saját gondjaimat kívülállóként tekinteni, így birkóztam meg velük minden külső segítség nélkül. tizenéves koromban már rá voltam szorulva, anyám alkoholizálása miatt. Mégsem őrültem bele, mert saját magam lelkét ápoltam. ezt is meg lehet próbálni.

Szerintem is fordulj szakemberhez! Még ha írnak is fel valami antidepresszánst, azok általában olyanok, hogy nem igazán kerülsz függőségbe tőlük. Ha többet vennél be maximum szívdobogást kapnál és nem elkábulnál. :) A nyugtatók a veszélyesebbek, azok már okozhatnak függőséget.

Én tizenévekig vártam, szenvedtem, mire rászántam magam, hogy orvosi segítséget kérjek és nem bántam meg. Igaz, hogy majdnem két évig szedtem egy gyógyszert, de azóta jobban érzem magam, ráadásul két és fél éve ehhez már gyógyszer sem kell.

De lehet, hogy nem is kell szedned semmit.

Én nem vagyok pszichomókus párti.

De olvasd el ezt: Louise L. Hay - Éld az életed