Disznó férfitársaim, belemennétek a viszonyba?

A disznó féfritársak természetesen azt írnák igen menj bele. Akkor mitől leszel okosabb a döntésedben? A megkérdezésük nélkül is tudod hogy aki disznó az megtenné.

A kérdés az, hallgass-e rájuk, az meg a te jellemed függvénye. Ha magad is disznó vagy, hallgatni fogsz. Ez pusztán jellem kérdése, semmi több.

Az vagy, akinek a tanácsát megfogadod.

Az UNALOM. értelek. De ha unalmas a kapcsolat, arról te is tehetsz :) Kezdj bele valamibe a pároddal, ami vonz. Mondjuk járjatok el fallabdázni. Én nagyon szeretem, és nagyon izgi tud lenni egy pasival, a játék, és ha olyan az illető akkor több is lehet... Vagy kirándulni, új hobbi amit ketten lehet csinálni. bármi... De ha más nincs, kihívnálak snapszerra. aki nyer, kap valamit :)

Ha viszont az unalom nem miattad áll fenn egyértelműen, és nem sikerül lendíteni az összetartozás érzésén, akkor egyértelműen a párod nem a párod. Akkor igenis mást kell keresni. Azért mert x ideje együtt vagy valakivel az még nem azt jelenti hogy vele is kell megöregedni, és fenntartani a kapcsolatot pusztán azért mert azt hiszem hogy úgyse lesz más. Én is léptem már ki ilyen kapcsolatból. Emberileg a mai napig ragaszkodom hozzá, csak a vonzalom szállt el, és az az érzés hogy őt akarom. És nagyon jól döntöttem függetlenül attól hogy azóta nem találtam hosszan tartó kapcsolatot. És ő is jobban járt egy másik nővel.

Ha szexuálisan összejössz valaki mással akkor a jelenlegi kapcsolatodat is a kukába dobhatod. Ezt teljesen biztos. a kérdés az hogy mennyi bűntudatot akarsz magaddal cipelni. És még egyszer mondom nem azért vagy hibás mert változtatni akarsz, hanem a módszer nem mindegy és a korrektség.

Engem is hagytak már ott, és nagyon fájt, de én nagyon hálás voltam hogy akkor történt még mielőtt összejött volna mással. Így nem haragudhattam rá, és ezt az embernek el kell fogadnia. És nem is akartam volna hogy azért maradjon velem, mert én ugyan megfelelek de azért nem 100 %osan. Nem akarok senkinek sem a langyos vize lenni. Nem tudom a te barátnőd milyen típus, de ha olyan mint én, akkor így vélekedik erről. És én egyedül is teljes egész vagyok, nem kell hozzá pasi. Ha valakit választok magam mellé akkor azt azért teszem mert azt akarom érezni hogy szerelmes belém és boldoggá akar tenni. Ha meg már egy másik nő ágyába kívánkozik, nyilván nem akar boldoggá tenni :) Tehát a kapcsolatnak nincs értelme. Ettől még lehetünk barátok, de ne erőltessük ami nem megy.

32/N

13:36os vagyok.

Én viszont azzal nem értek egyet, hogy valaki tartson ki mellettem mert egyszer régen úgy érezte hogy élete végéig velem akar lenni és szerelmes lesz belém. De változunk. mindenki változik, a tettek és érzések, az ember körülményei, minden. Én soha nem kértem senkit hogy ígérje meg hogy kívánni fog élete végéig. Amit kérni lehet és érdemes valakitől az az, hogy legyen velem korrekt és a barátságát tartsa meg felém. Ebbe az tartozik, hogy szakít, ha úgy érzi már nem szeret úgy ahogy kéne, és ha később bajban leszek, akkor támogasson. Például ha utcára kerülök, akkor befogad. Ezt én meg is teszem a másik felé, és ezt viszont elvárom. De örök szerelmet nem tudok ígérni. Örök szeretetet és támogatást viszont igen. És szerintem más is csak ennyit tud ígérni, még akkor is ha mást gondol vagy mást mond.

Ha valaki elhiszi azt, hogy az a férfi vagy nő örök életére szerelmes lesz belénk, akkor nagyon buta mindkettő, az is aki elhiszi. Ilyet ígérni nem lehet. Hűséget is lehet ígérni, mert ez döntés kérdése. De én megnézném magamnak azt az embert aki maga mellé akarja akkor is láncolni a másikat, ha az már beleszeretett valaki másba csak azért mert régen máshogy volt. El kell fogadni hogy a dolgok változhatnak, különösen az érzelmek, ugyanis sokmindennről nem tehetünk. Nem tehet ez a férfi sem arról hogy beleesett egy másik nőbe. Akár hogy is mondja hogy nem, nem igaz :) állandóan róla fantáziál. Nem tehet róla. Arról viszont már fog tehetni, ha megcsalja a jelenlegi barátnőjét és belemegy egy hazudozás spirálba.

Én simán el tudom fogadni azt, még akkor is ha nagyon fáj, hogy a másik már nem úgy tekint rám mint régen. Ilyenkor az én felelősségem, hogy elengedjem és barátságosan váljunk el, és ne kényszerítsem arra, hogy hazudozzon nekem és mellettem maradjon mikor már nem kellek neki úgy. Lehet hogy ezért van az hogy a legtöbb volt barátommal a mai napig baráti kapcsolatban vagyok, és bármikor számíthatok rájuk, és ki merem jelenteni hogy szinte bármiben. mert nem vagyok önző, és nem akarom magamhoz láncolni a másikat.

32/N

pedig szánalmas vagy. az ilyen férfiaknak nem nevezhető élőlényeket olyan szivesen fejbe vágnám egy serpenyővel, hogy helyben beszarnának...

"Nekem ez csak annyi lenne, mintha egyedül nyalnék el egy fagyit"

annyira rühellem az ilyen hozzáállású embereket. neked semmi nem számít? ha alkalmad van/lenne, lazán félrenyomsz? hát...tudod mit? szerintem tedd meg. remélem a párod rájön és lapátra tesz de villám gyorsan!