Egyszerűen nem érdekelnek a pasik. Mi baj lehet?

Ez egy érdekes kérdés és szerintem ilyenkor egyszerüen az ember nem érzi szükségét egy kapcsolatnak. A szabadságot akarja élvezni.

Én is ugyan ebben a cipöben járok, csak kicsivel hosszabb ideje. Azóta azt csinálom amit Én akarok és senki sem szól semmiért, egyenlöre jó így.

Az meg hogy mások mit gondolnak nem érdekel, miattuk nem fogok becsajozni, csak akkor ha Nekem szükségem lesz rá.

22/F

az, hogy idegesitenek hogy a munkahelyeden is nyomulnak, attól függ hogy nyomulnak. Az erőszakos, "na itt a büfé, van itt egy hosszú sor, ó pont egy leányzó mögé állok, ismerkedjünk meg vele" valóban taszitó lehet. Johnny Bravó effektus, ha valaki ismeri a csávót :)

Egyébként milyen munkakör az? Meg lehet érteni szegényeket, biztos nagyon ritkán találkoznak lányokkal a munkaidejükben.

A jelöltem most 25, 3 évig volt kapcsolata, amiből 1 év válságos volt. Többször megpróbált leülni a pasival megbeszélni, hogy adjon bele ő is a dologba, de végül szakitott vele. Ennek már majdnem másfél éve, azóta is egyedülálló. Pedig bomba nő!!

Nagy hülyeség azt beképzelni, hogyha valakinek nincs fél évig párja, akkor a saját neméhez vonzódik. Ha valakinek 25 éves koráig sem jött össze, akkoris megvan az oka, a "nem érdekel semmi csak a wow"-tól a "hónapokig próbáltam fűzni ezt azt, vártam rá, de mindig csak játszott" esetekig.

Vannak olyanok, akik már tizenévesenként a tartós, komoly kapcsolatot akarják.

Nekem az exem van így mint te, már amit az ismerősök visszamondtak. Hogy most senki nem kell neki stb. Hozzáteszem nálunk ő volt a félrelépő, nem én. Ő is finnyásan válogat, de senki nem felel meg az igényeinek. Azóta sem bírt komoly kapcsolatot kialakítani senkivel, pedig 1,5 évig keményen próbálkozott, pasizott, aztán feladta. Rájött, hogy nem ő az élet királynője, nem omolnak érte úgy a pasik. Valószínűleg te is így lehetsz ezzel. Az hogy flörtölnek veled, meg csapják a szelet, meg meg akarnak fektetni, azt te is érzed, hogy ezek egyáltalán nem kapcsolatot akarnak kialakítani, nem érzelmi alapon vannak.

Másik, hogy az ex mindig megszab egy bizonyos mércét, ami alá már nem akarod adni. És utána döbbensz rá, hogy mások még rosszabbak tulajdonságaikat tekintve. Még egy olyat, vagy aki nála is jobb meg elég nehéz találni. Pláne függetlent, pláne olyat akinek te kellenél, és beléd szeretne. Nehéz ügy ez.

Harmadsorban a mai nők álmodoznak. Elképzelnek egy Igazit, aztán ebbe a sablonba görcsösen kapaszkodnak és minden pasasra rápróbálják. Naná hogy senkire nem fog passzolni. Ezért saját maguk akadályozzák meg ezzel a hülyeséggel gyakorlatilag, hogy tényleg az Igazijuk mellett ébredjenek reggelente. Az már csak mellékes észrevétel, hogy ahogy látom, olvasom, hallom és tapasztalom: arról már nem szól a fáma, hogy ezt a sok elvárást viszonozzák is ha esetleg feltűnik egy férfi...

Lehet egyébként ilyen időszakod, miután az exem megcsalt és lelépett (10 éves kapcsolatból...), nekem se volt kedvem csajozni, vagy új kapcsolatba lépni. Most eltelt több mint két év után érzem úgy, hogy adjunk egy esélyt, él-e még megbízható és szeretni képes nő a világban. (Az eddigi próbálkozásaim és tapasztalatom alapján nem).

Úgy gondolom nem tudod most igazán, hogy mit kezdj magaddal, vagy mit is akarsz. Céltalanul lebegsz, amit te szabadságnak hívsz, de a szabadság nem ezt jelenti.

Majd idővel változik ez.

kezdesz rájönni,h milyen férfi kell neked.ezek után keresgélsz.ezzel nincs semmi baj.én sem állok le akárkivel.ha vmi nem tetszik akkor séta van.volt olyan h nem tudtam lerázni a csajt,csak azzal,h meleg vagyok,és ő csak a látszatra kellett.pedig nem ez volt az igazi ok.

kezdesz nem hazudni magadnak.csak kicsit későn.

24/ff