Arra tudunk haragudni igazán, akit szeretünk? Akit nem szeretünk, arra nem haragszunk?

Szóval nagy dolgokon, joggal, sokkal jobban kiakad az ember egy olyan személytől, aki nagyon szeret, mintha egy számára közömbös ember tenné vele ugyanezt. Ugyanakkor a kisebb súlyú dolgokban viszont engedni kell - és ésszel meg is kell tudd állapítani, mi az ami nem éri meg -, mint ahogy talán mással tennéd, akivel esetleg a kisebb jelentőségű dolgok határozzák meg a viszonyotok alapvető milyenségét, nehogy ezek a dolgok megmérgezzék a már kialakult jó kapcsolatot azzal, akit szeretsz.

Arra tudok haragudni akit szeretek, mert tőle fáj ha megbánt, akit nem szeretek azt lesz*rom, nem érdekel a véleménye abből kifolyólag nem haragszok rá max mérges vagyok de az meg hamar elszáll, igaz a harag is de csak akkor ha tudom hogy nem akart megbántani, hisz ha valakit szeretek akkor annak meg tudok bocsátani.

En tudok haragudni arra is akit szeretek meg arra is akit nem szeretek. Ekkora baromsagot!

Akit igazán szeretünk, arra sokkal jobban haraxunk, mintarra akit nem. Ugyanis, akit nem szeretünk, azt letojjuk, hogy mit csinál, míg ha ugyanezt olyan csinálja akit szeretünk, az idegesítő.

Egy páran már leírták de énis úgy gondolom, hogy arra tudok csak haragudni akit szeretek, mert tőle rosszul esik ha ártani akar nekem. Akit nemszeretek azt lesz.rom h mit csinál, ha nagyon keresztbe akar tenni akk max higgadtan, hidegvérrel lerendezem. És ez nem valami 15éves csitri logika, ez sokkal érettebb gondolkodás, mit aki a szeretteinek mindent elnéz.