Ki reagálja túl ezt az egészet, és mit tehetnék?

Október óta vagyok együtt a párommal, mindketten 21 évesek vagyunk, és ugyanabban a koleszban lakunk, külön szobában. Én 2 lánnyal lakom együtt. Amikor megkérdeztem őket, hogy ott aludhat-e nálam néha a párom, akkor az egyikük tökre kiakadt, hogy ezt mégis hogy gondoltam, hogy a párom nem ebbe a szobába van bejelentve, hogy ő reggelente készülődni szeretne, és emiatt zavarná, ha ő ott lenne. Azt is kérdezte, hogy miért nem bírjuk ki, hogy esténként külön aludjunk. (A szobatársam is 21 éves, de még soha nem volt pasija) Azt mondta, hogy ha a barátom ott alszik, akkor ő inkább keres magának egy másik szobát. Én akkor ezt nem akartam, mert van 3 közös barátnőnk, és féltem, hogy velük is megromlana emiatt a kapcsolatom. Ezért mondtam neki, hogy rendben, akkor nem alszik ott a párom. Éppen ezért október óta én aludtam mindig nála. Most egy hete az egyik szobatársa mondta, hogy a múltkor nem tudott miattam aludni, mert hogy állítólag hangosan beszéltem, és azt mondta, hogy néha lehet, hogy majd nem aludhatok ott. Ezért én megírtam a szobatársamnak (vizsgaidőszak miatt nem tudtam, mikor látom újra), hogy mostantól ha úgy alakul, nálam fog aludni a párom, és hogy mind felnőttek vagyunk, nem fogunk tőle engedélyt kérni. A lány még aznap este visszajött a koliba, és mondta, hogy holnap megyünk az igazgatóhoz. Mert hogy őt nem érdekli a mi magánéletünk, meg hogy aláírta a házirendet, hogy a szobában hárman lakunk és nem pedig négyen (végigolvastam a házirendet, és erről egy szót sem ejt), hogy ő sem hozza fel a barátját (igen, aki nem létezik, azt nehéz lenne), sem pedig a harmadik szobatársunk (ő csak titokban szokott másokat felhozni, amikor a problémás szobatársunk épp otthon van) és hogy igen, ő is felnőtt, épp ezért eldöntheti, hogy ő nem akar ennek a részese lenni, és hogy ha a párom tényleg ott fog aludni, akkor ő átköltözik egy másik szobába, és ezt átengedi nekünk. Mondtam neki, hogy oké, akkor menjünk az igazgatóhoz. De másnap, mikor átmentem a szobába, a harmadik szobatársam mondta, hogy hazautazott. Kaptam tőle egy levelet, hogy amit mondott, az még mindig áll, és hogy majd még visszatérünk rá. Válaszban küldtem neki egy nagyon hosszú levelet, amiben kifejtettem a véleményemet neki a témáról.

Igazából tényleg csak a közös barátaim miatt aggódom, amióta együtt vagyok a párommal, kevesebbet láttam őket, és amikor szóba került, hogy a szobatársamat zavarja ez a téma, akkor mindig úgy tűnt, hogy az ő pártját fogják, és hogy én vagyok a szemét az egész történetben.

Szerintetek is én vagyok az? Mit tegyek?

Nekem szükségem van a párom jelenlétére, régen történtek velem rossz dolgok, és megnyugtat, ha ott alszik mellettem.

21/L