Szerintetek, ha csúnyának látom, érzem az arcom, lehetek szerelmes egy férfiba?

Én sem tartom/tartottam magam valami szépnek, de aztán isten tudja hogyan, összejöttem egy sráccal, majd szakított velem, és újra felkeresett fél évvel később!

Ő nem átlagos, iszonyú gyönyörű, már ha férfira lehet ilyet használni, viszont meglepő módon, nagyon szerény és önbizalomhiányos.

Nekem ő segített, ő szedett ki részben az önbizalom hiányosságból, bár még van hova fejlődnöm, most már tudom hogy átlagos vagyok, és hogy vannak nálam csúnyábbak. és ez engem már boldogsággal tölt el.

Bár a barátnőim is sokat mondták már, mégis annak hittem, akit igazán szeretek.

Az érdekes az egész dologban, hogy egyik nap mondtam a barátnőmnek, hogy milyen irtó jó dolog szinglinek lenni, -még ha fél éve is vágytam a srác iránt-, erre a mostani barátom, aki után annyit sóvárogtam, másnap randira hívott.

Ezt most csak azért írtam le, hogy ne hajszold a szerelmet.

Az majd úgyis a legváratlanabb pillanatban rádtalál, mert mindenkire rátalál aki hagyja, és meglepődsz majd, hogy milyen hirtelen esel szerelembe!

És nem árt, ha tükörben nézed magad néha, és ha mondjuk szép szemed van, akkor párszor megjegyzed magadban hogy "milyen szép szemem van" stb.

Sok sikert!