Furcsa volt a hangja, olyan volt ez a telefonbeszélgetés, mintha nem is párok lennénk. Vélemény?

Pár napja csak tanul a barátom, ma 2 vizsgája is volt, későn végzett. Szóval biztos kivan, fáradt.Felhívtam, hogy megkérdezzem, hogy ment. Hát nem mondom, hogy azt éreztem rajta, hogy örül hogy hallja a hangom..és hogy beszélhetünk. Meg volt még valami, amin felidegesítette magát. Egyébként 2,5 hónapja vagyunk együtt, szeretjük egymást, rendes srác meg minden...

De hát aki szerelmes, az gondját baját elfelejti, ha hallhatja imádottja hangját, nem?

Én olyan boldog vagyok mindig...

Ő meg...

A másik meg: lehet apróságokat fújok föl, nem tudom, de mikor arról van szó, hogy mikor megyek vissza a suliba (ott vagyunk egy városban), én mondom hogy mikor akarok vissza menni, és nem is mondja, hogy hú ő már nem bírja ki, meg hogy siessek..Csak rámondja, hogy jó, akkor majd találkozunk.

Persze aznap, mikor visszamegyek egyből hív, és együtt vagyunk.

Most alábbhagyott az érdeklődése? Tudom, hogy 2 hónap nem nagy idő. De már egy hónap után szerelmet vallott, márpedig komoly fiú, nem beszél levegőbe.

De az ilyenekkel elbizonytalanít..

Értitek, ez fáj csak, hogy nem érzem rajta, hogy 2 kézzel kapkodna utánam, mikor nem találkozunk, msn-en se...De akkor minek mondja, hogy szeret?

(Félre ne értsetek, neki ezeket nem szoktam elmondani, amiken magamban problémázok, mert tudom, hogy én vagyok túlérzékeny. Szóval nem hisztizek neki.)

19/l