Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan menthetném meg ezt a kapcsolatot?
A párommal lassan fél éve vagyunk és élünk együtt. Minden nap találkozunk, minden éjjel együtt alszunk.
A nagy gond a kapcsolatunkban, a haverok, és az hogy szinte semmi intimszféránk nincsen. Nincsenek közös programjaink, amiket csak mi ketten csinálhatnánk. Mindig ott csüng valaki a nyakunkon és én kezdem egyre inkább úgy érezni mintha a haverja lennék a barátomnak és ami a legszörnyűbb, egyre inkább kezdek ő rá is haverként tekinteni.
Mikor minden reggel együtt ébredünk vagy amikor az utcán megfogja a kezem és úgy sétálunk, érzem hogy a brátnője vagyok, de a nap többi részében sajnos nem érzem ezt. A haverok mindig rajtunk csüngenek. Ha moziba megyünk vagy ha vásárolni vagy akárhová, valaki mindig ott van harmadiknak, negyediknek, ötödiknek...
Mit javasoltok, hogyan menthető meg ez a kapcsolat? A szakítás nem megoldás! Nem szeretném így eldobni ezt a kapcsolatot. Szeretem őt, nem kell senki más rajta kívül. Mégis, rossz irányba kezd változni a kapcsolatunk.
Fontos megemlítenem még: Ő teljesen biztosnak érzi ezt a kaplcsolatot, és úgy érzem napról napra egyre inkább rajong értem. Én mégis ezen rágódok már lassan 2 hónapja.
Hogy mondjam meg neki, hogy min kéne változtatni? Illetve mit tehetnék én, hogyan változtassak? Minden kérésemet teljesíti, csak nem akarok önző lenni és elszigetelni a barátaitól.
Értelmes válaszokat várok! Ti mit tennétek?
válasza:Bennem azért az is felmerül, hogy a barátod 20 évesen, fél év ismeretség/együtt járás után elég érett arra, hogy együtt éljen veled.
Tényleg tarthatatlan az egész helyzet, amit felvázoltál, az lenne nekem is. Minden párnak szüksége van kettesben! eltölthető időre, tartalmas programokra kettesben.
Arra nem gondoltál, hogy még nem kellene együtt élnetek? Úgy talán jobb volna a kapcsolatotok.
Mert a leírtakból nekem úgy tűnik, hogy a barátod nem is akarja igazán lerázni a haverokat. Vagy másként gondolkodtok az együttélésről Ti ketten. Te úgy, ahogyan mondjuk én is tenném, ő pedig úgy, hogy attól még szinte minden mehet úgy tovább, mintha szingli lenne, vagy nem a barátnőjével együtt élő srác. Abból, hogy a haverok ennyire (szerintem nem is egészséges módon már) gyakran jelen vannak az életében, nekem ez jön le.
A barátodnak kellene a haverok nyomulására nagyon határozottan nemet mondani.
Vagy elgondolkodni azon, tényleg akar-e veled együtt élni, a fogalomnak abban a jelentéstartományában, amit Neked jelent az együtt élés (elsősorban egymáshoz tartozás, privát! közös élet).
Akkor lennének a leírtak normálisak, ha a párod egyedülálló lenne, vagy nem élnétek együtt. Ha nekem lenne egy üres lakásom, pár nélkül én is örülnék a barátok gyakori látogatásának. De a másik esetben, napi szinten a párom lenne az első.
Viszont nekem erős a gyanúm, hogy egy 20 éves srác erről nem így gondolkodik...
L/23
válasza:Igen, én is érzem hogy túl sokat vagyunk együtt. Engem ez nem zavar, de úgy érzem hogy ez az ami rosszabb irányba terel minket.
Viszont ha felajánlom hogy nah most egy éjszaka különalvás akkor abba nem megy bele. Megsértődik, azt hiszi van valami gond, vagy szakítani akarok. Tehát ő az aki folyton igényli a társaságomat. Aztán találkozunk, és úgy érzem sokszor hogy fölöslegesen mert nem csinálunk semmit, vagy épp valamelyik haverja zaklat minket.
Nem ő hívja őket, egész egyszerűen 3 szingli srácról van szó akik már (ahogyan írta feljebb egy kommentelő) "nem egészséges módon" lógnak rajtunk.
Nagyon kicsit, de úgy látom mozdul valamerre ez a helyzet. De nagyon nagyon lassan, és nem akarom bekalitkázni őt. Megpróbálok ritkábban találkozni vele.
Felhoztam neki most hétvégén a témát (már sokadszorra) és teljesen kiakadt. Láttam rajta hogy fölös hisztinek tartja, és attól retteg hogy szakítok. Nem akarok folyton követelőzni tőle, megpróbálom okosban megoldani.
azt mondta én vagyok neki az első, szóval próbálok valamit ügyeskedni.
Együttélést úgy értem hogy a szülei házában vagyunk mi is. Ott alszom, ott lakom. De azért minden nap hazanézek, hazajárok, elvégre az én haverjaimat sem szeretném elhanyagolni, főleg nem a családot (sokszor együtt megyünk hozzánk is).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!