Mennyire féltitek a kapcsolatotokat?

2éve vagyunk együtt a barátommal. Imádjuk egymást, és bízunk is egymásban.De mi csak 2hetente találkozunk a munkája miatt, és nem is egy helyen lakunk, 80km választ el minket.Tudom, hogy nem csal meg és én sem őt, de azért mégis nagyon féltem h elveszítem.

Ez talán azért is van mert nagyon szeretem őt, és úgy érzem számomra ő az igazi, és nem tudná nekem őt soha senki pótolni.

Nálad miért van ilyen félelem?

4 éve vagyunk együtt, 220 km választ el minket, jobb esetben találkozunk hétvégéken. Rettenetesen féltem a kapcsolatomat, szörnyen féltékeny is vagyok, de sajnos tett is róla, h így legyen, bár minél többet rágódom, annál elviselhetetlenebb leszek...

Hogy mennyire vagyok féltékeny? Ha elhagyna meghalnék, nem lenne több értelme az életemnek. Az hogy ennyire ragaszkodom hozzá többek közt azon is múlt, h ő volt az első ember, akitől kedvességet kaptam az életben...

Meglehetősen...1,5 hónapja bejelentette a párom mindenféle előzmény nélkül, hogy szakítani akar. Mivel szeretem, ő az 1. komoly kapcsolatom (ő vette el a szüzességem), most 5 hónapja vagyunk együtt, nem akartam, hogy csak úgy vége legyen. Mondtam, próbáljuk meg megmenteni. Azt mondja, összekuszálódtak az érzelmei, meg problémázik a külsőm miatt (nem annyira izgató a narancsbőr és a kis fogni való párnácskák miatt)... Azóta igyekszem megfelelni neki (tornázom, narancsbőr kezelés...).

Szinte naponta elkap a sírás... Úgy érzem, csak én szeretném igazán menteni a menthetőt. Kikészít ez a helyzet és nem tudom, meddig bírom. Vagy ebben a kilátástalanságban vagy a szakításban fogok összeroppanni...Minden nap azzal a tudattal ébredek, hogy vajon mikor jelenti be, hogy végleg vége... Szerintem nincs ennél rosszabb :(