Mit csináltok, ha heti 1-2x tudtok találkozni a párotokkal vagy annyit se?

1 éve vagyunk együtt, és az első félév jól is ment, mert majdnem mindennap találkoztunk.

Jött az egyetem szeptemberben a páromnak, így lecsökkent heti 2-3 napra. Amiből probléma lett, mert hiányoljuk egymást nagyon, de a helyzetek miatt nem úgy alakultak. Aztán valahogy nagy nehezen sikerült beszorítani még 2 olyan napot, ami csak 2-3 óra hossza az egész.

Aztán most kezdi a második félévet.

Az órarendje nagyon rossz :( Amiről nem tehet.

Egész héten be lesz táblázva, csak a szombat és a vasárnap, ami szabad.

Ráadásul keres is másodállást, ami a hétvégénket is elveszi, ha hétvégén dolgozna, mert hétköznap nem tud. Na meg a tanulás óráról órára.

És előre ezeket látom, hogy havonta 1-2x fogunk tudni találkozni, ha tényleg így alakul majd ki. :(

Attól félek, hogy a sok teendő miatt egyre kevesebbet fogunk beszélni, találkozni, majd elhidegülünk egymástól. Nagyon érzékeny lélek vagyok, és hajlamos vagyok aggódni sok dolgokon, ha nem is lenne rá okom.

Ti hogy oldjátok meg, hogy azért ne teljen úgy el egy hét, hogy nem is találkoztatok, hanem tudjatok együtt is tölteni időt, nem 1-2 nap pár óra hosszát.

Videóhívás is szóba jöhetne, csak ezt soha nem csináltuk 1 év alatt, mert nem szeret videóhívásozni.

Összeköltözés sem opció, mert nincs miből, illetve nincs felkészülve rá.

Próbálok megoldást találni, rugalmasságot keresni, illetve megnyugtatni magamat, hogy megtaláljuk rá a megoldást. De eddig sikertelenül.

Én mindenben is támogatom a páromat, hogy neki jó legyen. De azért azt se szeretném, ha “elhanyagolna”.

Én is sulis vagyok, csak az óráim nagyon szellősek. Leghamarabb délelőtt 10-kor végzek, legkésőbb délután kettőkor, ő ehhez képest reggel 8-tól este 6-ig lesz az egyetemen, ráadásul egy másik városban. Ingázik.

20+ -sok vagyunk mind a ketten.

Segítsetek ötleteket adni.

Elnézést kérek előre is a helyesírásom miatt, csak írtam, hogy mit érzek és gondolok erről az egészről, erre nem figyelve.