Hogy nem látja haverom, hogy ő is ugyanabban a helyzetben van?

Haverom nőjének van egy öccse, aki az anyjával él. Haverom, mindig mondja, hogy mekkora pancser a gyerek, mert hogy az anyja rajta élősködik, mert hogy a gyerek csinál otthon mindent, dolgozni is csak a gyerek dolgozik, egyedül tartja fenn az albérletet a gyerek, az anyja meg csak ül a babérjain, mert hogy "beteg", hogy a gyereknek így sose lesz családja az anyja miatt stb. Ezt már hallottam haverom nőjétől, hogy az anyjának olyan betegsége van, hogy beteg ha csinálni kell valamit. Haverom mindig mondja, hogy ő vele ezt nem lehetne megcsinálnia, hogy ő kivágná az anyját meg bárkijét ha így palira venné, meg hogy hogy nem veszi észre hogy így kivan használva stb.

Na itt jön a csavar. Haverommal ugyanez van csinálva, csak nem az anyja hanem a nője. Főzni senki nem főz náluk, nője nem dolgozik, házimunkát nagy ritkán végez, haverom albérletében laknak, és ezt nem kitalálom volt olyan hogy lenyomott 6x12-es műszakot(2 nap túlóra) kérdeztem hogy nincs-e kedve másnap vagy azután kijönni kicsit lazulni, mondta hogy nem jön mert takarítani fog. Akkor megkérdeztem tőle, hogy a "főnökasszony" (így hívjuk páran a nőjét a hátuk mögött) mégis minek van akkor ott?

Lassan 5 éve vannak együtt és ennyi idő alatt nem esett le neki, hogy ugyanúgy kivan használva ő is, pedig már nem egyszer mondtuk neki mi is, egy ideig itt dolgozott ahol én, itt is meglett 40-es asszonyok mondták neki, hogy kivan használva és nem hitte el. Ennyire szerelmesnek hogy lehet lenni?