Terhes a feleségem, kezdek nagyon elhidegülni tőle, menthető még a kapcsolat? (27f)

Biztosan akarta ő azt a kisbabát, vagy szeret téged? Mert jól van hormonok miatt rá törhet sírás, felnagyíthat dolgokat, de ha át akarod ölelni és azt mondja, hogy takarodj, fájdalmat okozol neki direkt az már qrvára sok.

Én biztosan nem hagynám neki és főleg a magzat miatt mert neki árt a legjobban a feszültség.

Vagy elmentekk orvoshoz és tudassátok, hogy nagyon túlzásokba esik és kap vitaminokat, vagy terápiára járhat mert abnormális a viselkedése. Most kell leállítani és nem várni a csodára hátha változik a helyzet mert sehogyse elfogadható az állapot. Ha meglesz a baba akkor ő rá is visíkolni fog, vagy mi? Ne hagyjad, hogy beléd törölje a mocskos száját.

Ha annyira tökéletes volt idáig a kapcsolatotok, ne mondd már, hogy pár hét alatt annyira tönkre tud menni, hogy már menekülnél onnan. Bocs, de ilyenkor hol vannak azok a dolgok, ami miatt szereted? Az emlékek? A tervezett közös jövő képe? Mások évekig vergődnek már romlott kapcsolatban, mire ki tudnak lépni, mert ragaszkodnak a másikhoz a problémák ellenére. Te meg már pár hét után lelépnél?

Beszéltetek már egyáltalán erről? Benne most nagy változások mennek végbe, amibe te belegondolni sem tudsz. Valószínűleg fogalma sincs arról, hogy elviselhetetlenül viselkedik. Mi lenne, ha leulnetek beszélni és elmondanád, hogy téged ez bánt? Hátha csak ennyi kéne, hogy kicsit jobban odafigyeljen. Nem a szőnyeg alá kéne söpörni és magadban duzzogni, míg nem aztán robban a bomba.

Lehet, hogy csak a hormonok játéka, adj neki időt, légy vele türelmes. Elhiszem, hogy baeomi rosszul esik neked ez a viselkedés, de valószínűleg nem tehet róla és ez nem is neked szól, csak "te vagy kéznél".

Rám egy sima.menstruációkor.is rám szokott jönni hasonló hülye viselkedés, mikor egyenesen tehernek érzem a párom közeledését. Egyszerűen olyankor megmagyarázhatatlanul idegesít sokszor még a jelenléte is. Gondolj bele, ha egy sima menzesz ki tud váltani ilyesmit, akkor egy terhesség mennyire...

A legjobb, amit szerintem tehetsz, hogy most kicsit "háttérbe vonulsz", hagysz neki teret, nem nyomulsz, mert azzal csak az ellenkezőjét fogod elérni. Nyilván, ha ez hosszabb távon fennál, akkor kell valami más megoldást találni, de egyelőre próbáld meg, hogy békén hagyod. Űzd a hobbid, találkozz barátokkal, csinálj magadnak programot. Lehet, hogy így magától is megoldódik a dolog, ha elmúlik a kezdeti "hormonlöket".

Próbálj beszélni vele arról, hogy ez hogy érint téged, milyen érzéseid vannak. És mik vannak neki?

Sajnos nagyon sok esetben látom, hogy amint megfogan a baba apuka elveszik a süllyesztőben, minden anyuka meg a baba és az ő igényeik körül forog. Igen, nagyon durva hormonálisan egy tehesség, igen nagyon durva mentálisan is az egész, meg ha várt baba is volt akkor is. De kommunikálni kell egymással.

Ki kell találnod, alakítanod azt a stílust, jelzést, amivel tudtára adod, hogy túlzás amit csinál de még pont nem okoz veszekedést... Ez a kb. "hahó én vagyok, nyugodjál meg, nem látsz tisztán mert tombolnak a hormonjaid" :)

Ennél nagyobb kérdés lesz, hogy terhesség előtt magtanítottad-e neki, hogy neked kell a szex... :D