Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A bántalmazó kapcsolatokat a legtöbb esetben miért a fizikai bántalmazással kötik össze mikor a mentális bántalmazás sokkal mélyebb sebeket tud okozni és lassabban is gyógyul?
“mentális bántalmazás sokkal mélyebb sebeket tud okozni”
Azért durvább a fizikai bántalmazás, mert az egyúttal érzelmi bántalmazás is. Az érzelmi bántalmazásnak viszont nem feltétlenül van fizikai megnyilvánulása, így - érthető okokból - kevésbé súlyos.
Ez két külön kérdés. Nyilván a verbális bántalmazás is szörnyű, de azért azt tegyük hozzá, hogy a fizikai bántalmazás nem magában áll, ahhoz MINDIG társul verbális is. És mivel sajnos a fizikailag bántalmazó kapcsolatban valszeg jelen van szociopátia pl., sokkal sarokba szorítottabb helyzetet teremt, mert nehezebb menekülni, mikor a fizikai biztonságod van veszélyben, nem "csak" a mentális egészséged. Nyilván ettől még a verbális bántalmazásnak sincs helye egy kapcsolatban.
A leírásban feltett kérdésre pedig az arányokban rejlik a válasz. A bántalmazott férfiak sokkal kisebb arányban vannak jelen a társadalomban, emellett sajnos a férfiak még manapság sem állnak ki kellően egymás mellett, ezzel ellehetetlenítik azt, hogy a férfitársaik merjenek segítséget kérni. A nőknél már kialakult/kialakulóban van egy ilyen összetartás, így ez jobban a felszínen van (az esetek száma és a támogatás megléte miatt is). De én pl. azt látom, hogy már az én korosztályom is (30-as korosztály) sokkal nyitottabb a férfiakat ért bántalmazás terén, szal javul a helyzet.
Én nem értem, hogy lehet ezt a kettőt szétszálazni…
Képzeljük el, hogy van egy pasi, aki rendszeresn veri és olykor megerőszakolja a barátnőjét. Ezt mégis hogyan választjuk el a mentális bántalmazástól?
Hát igen-igen, megveri, megerőszakolja, a csaj elveszti a méltóságát, kvázi az életéért retteg, de neeeeem, ugyan mi köze ennek az érzelmi bántalmazáshoz? Biztos szó sincs róla.
Én az érzelmi bántalmazást nem igazán tudom komolyan venni konkrét tettek nélkül.
Nyilván ha valakit zsarolnak, ellehetetlenítenek, zaklatnak, lejáratnak vagy befeketítenek, az bántalmazás, és a sértett jobban teszi, ha rendőrséghez fordul.
Az, hogy csúnyán beszélnek veled meg kiabálnak… Amelyik pasi ezzel bepróbálkozott az repült az életemből. És nem, nyilván nem egy nézeteltérés során felemelt hang vagy egy ingerült odaszólás a lélektani határ.
De ha valaki bunkó velem, azzal szakítok, és pont. Egyenlő felek vagyunk, egyenlő jogokkal és lehetőségekkel. Tudod miben nem vagyunk egyenlőek? Nos, a fizikai erő terén. Ha egy férfi ezzel visszaélt volna, meglehet, hogy én is bent ragadok egy bántalmazó kapcsolatban.
Tudom, nagy divat, hogy a szavak jobban fájnak. Hát rohadtul nem. Egy bunkó beszólásra vissza tudok szólni. Egy pofont nem tudok visszaadni. Egy lekicsinylő megjegyzésnél megtehetem, hogy kisétálok az ajtón és nem nézek vissza. Ha fizikailag elálállja az utamat vagy másképpen korlátoz - nem.
Azért, mert a fizikai bántalmazás egy objektív dolog, a mentális pedig szubjektív.
Nyugodtan lepontozhattok, ez attól még így van.
Ha valaki bever neked 2-t, és másnap lila a szemed, az teljesen egyértelmű hogy bántalmazás. Azt nem lehet elmismásolni, az egy tény, hogy bevertek kettőt, látszik.
A mentális bántalmazás pedig szubjektív, ki mit ítél meg bántalmazásnak.
Például volt egy exem, aki az előttem lévő exétől 10 évig azt hallgatta, hogy ő hülye. Na például neki mondhattad, hogy ne haragudj, de te hülye vagy, szó szerint lepergett róla, egyáltalán nem élte meg bántalmazásnak. Hallgatta kb. napi szinten 10 éven keresztül, olyan volt mintha azt mondtad volna neki, hogy szép a szemed. Kb a része volt, ő maga mondta, hogy őt ez a mondat, hogy hülye vagy" egyáltalán nem hatja meg.
Ellenben összejössz valakivel akinek azt mondod, hogy ne haragudj de te hülye vagy, ő azt érezheti mentális bántalmazásnak.
A mentális bántalmazás az szubjektív, attól függ mit kaptál eddig az élettől és milyen viszonyban vagy magaddal.
Ez olyan mint a szexuális zaklatás. Azért ez elég tág fogalom. Hogy ez kinek hol kezdődik, az egy szubjektív fogalom.
Vannak nők (nekem is van ilyen kolléganőm), aki kiteszi mindenét és imádja a megjegyzéseket és fürdik a dicséretekben.
Meg van olyan nő is, aki szexualizálást kiált minden olyan esetben, ami a külsejét illető megjegyzés.
Ha jól elvernek, az egy tény. Az teljesen egyértelmű, hogy fizikailag bántalmaztak.
Az hogy valaki odaszól, hogy "szia cica van gazdád?" az pedig egyéni elbírálás. Van akinek a gyomra felfordul egy ilyen beszólástól, de vannak bőven olyanok is, akik imádják hogy beindítanak mindenféle jött-ment trógert. Az előbbinek trauma egy ilyen beszólás, utóbbinak pedig szokásos egopolír.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!