Milyen volt az első komoly-felnőtr kapcsolatotok? Mi miatt ért véget?

9-es, ez 1990-ben volt.

A langyos víz másban nyilvánult meg, ellaposodott a dolog bizonyos része.

25 évesen feladtam a kölcsönös szerelem reményét és összejöttem az első pasival, aki akart tőlem valamit. Addig mindenkit leráztam, mert átlag 10 évig is képes voltam/vagyok akár plátóian is szerelmes lenni ugyanabba.

Akkor rájöttem, ha így folytatom, egyedúl maradok teljesen anyagilag is ezért összejöttem egy rettentő csóró sráccal érdekből.

4 év múlva tudtam tőle megszabadulni, amikor szerelmes lettem. Akkor volt sok szép évem. Emiatt van gyerekem is.

17 évesen jöttünk össze, felnőtté alakult a kapcsolatunk. Mindig is komolyan gondoltuk egymással, de nekünk magunknak is fel kellett nőnünk. Egymás mellett fejeztük be a középiskolát, kezdtük és fejeztük be az egyetemet, laktunk együtt kollégiumban, lakótárssal és végül kettesben is.

Végigkísértük, ahogy felnőtté váltunk, kialakultak a saját szokásaink, megszilárdult a személyiségünk. Sokféle állapotban ismertük egymást, és ami talán a kulcsa volt az egésznek, hogy amellett, hogy hatással voltunk egymásra, teret adtunk a másik kibontakozásának is, akkor is, ha ideiglenesen eltávolodtunk egymástól. Ha igazán őszinte akarok lenni, akkor szerintem mindkettőnk részéről volt olyan, amikor a ragaszkodás és az ismeretlentől való félelem tartott benne minket a kapcsolatban, de végül újra és újra egymásra találtunk és azt érzem felnőttként is egymás mellett döntöttünk. Ami a legnagyobb kihívásokat okozta: felnőttként átélt kezdődő vonzalom, kísértés (mivel nekünk az újdonság varázsa egymással kamaszkorunkra esett), szülőkről való leválás, útkeresés, a változás igénye (amiben a másik bármit is csinál, akadálynak tűnik, hiszen ő az eddigi életünket jelentette, nem valami újat). Viszont végül mindent sikerült egymás mellett megoldani és feldolgozni, úgyhogy a kérdésre nem teljesen tudok válaszolni, nekünk nem lett vége, 10 éve vagyunk együtt és nemrég házasodtunk össze. :)

19 évesen ismerkedtünk meg. Ahogy az előző hozzászólónál, nálunk is nagyjából hasonlóan mentek a dolgok.

Két említésre méltó mélypontja volt a kapcsolatunknak, amikor a volt feleségem ki akart lépni. Az egyik még 20-on évesen egy szerelem, a másik már házasságban, gyerek mellett. Ezeket leszámítva tök átlagos pár voltunk, dolgoztunk, otthont teremtettünk, éltük az életünket. 14 év házasság után elkezdtek rosszra fordulni a dolgok. Már nem tudtunk átlendülni egy újabb mélyponton, ahogy azelőtt. Ez nem harmadik fél miatt volt, csak sok lett a kisebb-nagyobb probléma, és már nem tartott össze a szeretet, csak a gyerekeken keresztül. Elmúlt a vágy egymás iránt, és egy komolyabb utolsó próbálkozás után elváltunk. 16 év házasság, és egy 23 éves kapcsolat ment a levesbe. Azóta egy komoly kapcsolatom volt, 40 felett nehéz a társkeresés.

Vegyes erzeseim vannak vele kapcsolatban. Az eleje nagyon jo volt de sajnos a vege fele egyre tobb veszekedes volt mar.

Azt hogy mi miatt lett vege nem tudom, mert nem mondta el csak szakitott velem. Viszont tekintve, hogy masfel honap utan osszejott az egyik haveromnal van egy tippem..