Miért nem vagyok senki számára se jó?

A barátom is mindig csak kritizál, sosem mond rám semmi jót. Persze eleinte igen, de már nem. Szerinte én nem értek semmihez, más normális emberek már 29 évesen vezetnek, mert jogsijuk van, és munkájuk van, nem úgy mint nekem, nincs még egy olyan ember, mint én.

Egész egyszerűen neki se tudom bebizonyítani, hogy egyáltalán érek-e valamit. Nagyon összetörtem, mikor állásinterjúk után elutasítottak, mert próbálkoztam munkát találni. Ki se találjam, hogy vele tartatom el magam, ő nem fog eltartani senkit. Jelenleg kapom a foglakozást helyettesítő támogatást, és nem is élünk együtt, a szüleim segítenek, de már én is szégyellem az állapotom. Persze nem ez a szándékom, és szeretnék munkát, de nem ön össze már 1 és fél éve. Pedig már nem a legvonzóbb munkahelyeket is megcéloztam pl. eladó stb. De semmi nem sikerül.

Ő keres pénzt, de azért mindig én hívjam fel, neki nehogy sok pénze fogyjon. Kitalálok egy programot, de az szar, meg nehogy már neki kelljen ezt-azt fizetni. Én magamtól is megszoktam hívni, de hogy ezt így előre kimondja rosszul esik.