Van ilyen, hogy 2 ember passzol, de valami mégse stimmel és nem működik?

Elképzelhetőnek tartom, hogy néhány dologban megjátszotta magát, mondott olyat, amit nem gondolt komolyan, de tudta mit akarsz hallani, és ahhoz idomult, hogy "bevágódjon" nálad, ezért úgy jött le, mintha meg lenne az összhang, de a belső radarjaid megérezték a ferdítéseket, ezért nem tudtál teljesen belefeldkezni a kapcsolatba. Én jártam már így, de nem hallgattam a belső hangra, folytattam a kapcsolatot, mondván, ha ennyire meg van minden, akkor idővel kialakul a nagy szerelem, de tévedtem. Idővel csak erősebben kiütköztek a ferdítések, amikor már biztosnak érezte, hogy megfogott magának, nem fordított akkora figyelmet a megjátszásnak és megmutatta az igazi arcát, onnan meg jött a feketeleves. Nárcisztikusok gyakran élnek ezzel a taktikával.

Másik kategóriába tartozom, de én is jó példa vagyok erre, sokan nehezen tudnak kiismerni, mert igazi vérbeli ikrek vagyok. Bárkihez tudok alkalmazkodni, minden körülmény között jól érzem magam, sokféle arcom van, hogy így mondjam. Emiatt első benyomásra szinte mindenkinek nagyon szimpatikus vagyok, sokan kedvelnek, mindenkivel jól kijövök, de aki igazán ismer és figyel rám, az érzi rajtam, hogy van bennem valami más is, amit nem mutatok meg akárkinek a kétarcú énemből, csak és kizárólag a hozzám legközelebb állóknak.

Erre mondják azt, hogy nem minden arany ami fénylik, nem minden a külső/kémia, vagy hiába papíron az "ideál" a valóságban mégsem az.

Az okok lehetnek különbözőek, de én azt mondanám, hogy túlságosan is keresed a hozzád illő nőt és mivel tele vagy illúziókkal, elvárásokkal és végre megtalálod egyszerűen ráeszmélsz, hogy az igények, álmodozások kevesek egy párkapcsolathoz.

Mégha a rózsaszín ködös állapotban is lettél volna valószínű, hogy akkor sem maradtál volna meg mellette hiszen te "eszközként" tekintesz a nőkre tudatalatt.

Sok ember (főleg nő) a te cipődben jár.

Nincs benned valami olyasmi érzés, hogy megijedtél attól, hogy túlzottan passzolnak a dolgok? Tudom, hülyeségnek hangzik, de szerintem ebben is vannak néhányan, hogy egyszerűen megtagadják maguktól a jót, mert valami illúziót vagy ilyen robbanásos-dráma-szerelmet keresnek/ismernek. Szóval ehhez is kell egyfajta érettség.

Ha az én véleményemre vagy kíváncsi szerintem hamar elengedted a dolgot és nem hagytál időt ennek érlelésére, hogy valóban kiderüljenek a dolgok. Az első együttlét például még bőven csiszolható téma, én is picit ilyen vagyok, hogy dolgozni kell rajta.

Egyébként nekem is volt olyan, aki ezzel az indokkal szakított, hogy túl gyorsan történtek a dolgok, pedig én azt éreztem, hogy alapvetően mindenben passzolunk. Rettentő sokáig fájt. Ő nem küzdött értünk és nem fektetett bele munkát sajnos.

"szeretném felkeresni és csak találkozgatni vele, aztán majd az élet alakítja a dolgokat, de tudom, hogy nem lenne jó ötlet, hisz már az elején elrontottuk a gyors tempóval"

Kérdezd meg tőle, lehet ő is így gondolkodik.

#5

Ha ez az a kérdező aki kétszer vagy háromszor bolondította a nőt mert "furcsa" volt az arca akkor inkább rá ne írjon, inkább hagyja békén!

Nincs olyan, hogy gyorsan haladunk ha megőrült volna érte!

Ha meg elkötelezettségi problémái vannak akkor is inkább hagyjon neki békét.

Arról se feledkezzünk meg, hogy lehet totál kiégett a kérdező a társkeresés során és még magát nem hozza helyre addig neki párkapcsolat nem való és bárkivel is jön össze nem fog működni (főleg hosszú távon).

7

Hát ha a kérdező fantáziáját nem izgatná, akkor valószínűleg ne kérdezné itt a gyakorin. Majd a nő eldönti, hogy mit szeretne.