Ilyen esetben ti mit tennétek? (meleg kérdés)

A párommal körülbelül 2 hete vagyunk, együtt, szóval elég friss kapcsolatról van szó. Nyilván még nem teljesen ismerjük egymást, még bőven vannak dolgok, amiket nem tudunk a másikról. (Gondolok itt olyanokra, minthogy bizonyos helyezetkre hogyan reagál, bizonyos szituációkban vagy bizonyos emberekkel hogyan viselkedik, stb)

Én személy szerint szeretem őt, szerelmes vagyok, amikor vele vagyok, akkor egyszerűen a fellegekben érzem magam. Amikor megbeszéljük, hogy találkozunk, akkor munka közben is majd kiugrom a bőrömből, alig várom hogy lássam. Amikor egyszer együtt aludtunk, akkor úgy éreztem, mintha az egész világ az enyém lenne.. Szóval tényleg oda vagyok érte.

A baj azzal van, hogy ő nem szerelmes. Persze szeret, mint barát, kedvel, bír, de nem szerelmes. Ő ugyanúgy elmegy a barátaival találkozni, szeret velük lenni, olyankor nem is keres. Nem próbál minden áron alkalmat találni arra, hogy velem lehessen, tehát ez őt nem motiválja, nem eszerint ossza be az idejét (dolgozik ő is jelenleg) hanem ha éppen van szabadideje, akkor keres.

Őszintén szólva nekem ez rettenetesen rosszul esik, így szinte kiszámíthatatlan ez az egész kettőnk között, simán lehet a későbbiekben valakibe szerelmes a jövőben, abban az esetben én meg repülök.

Emiatt tegnap össze is vesztem vele, egész jól tűrte, de tisztában vagyok azzal, hogy azért tűri el, mert tudja, hogy nehéz párt keresni (főleg meleg körben, de ahogy láttam heteró körben is) és nincs kedve valakivel ezt az egészet újra felépíteni.

Azt megmondtam neki, hogy tudok róla, hogy nem szerelmes, max baráti szeretetről van szó, amit ő nem ismer el, erősködik, hogy ő márpedig szerelmes. Emellett viszont azt is tudom, hogy elnyomja a saját érzéseit, én pedig rengeteget foglalkozok pszichológiával, látom rajta, érzékelem hogy nagyjából mit érezhet.

Ilyen esetben melyik a jobb? Együtt lenni valakivel, aki nem viszonozza teljeskörűen az érzéseidet, maximum annyit tehet, hogy hűséges lesz hozzád, és nem hagy el, – vagy nem lesz hűséges és elhagy – vagy inkább le kellene zárni ezt az egészet?

Őszintén szólva titkon abban reménykedek, hogy később valahogy mégis belémszeret, de lehet túl naív vagyok ezzel kapcsolatban.

(ő 20 éves, meleg, én 19, szintén meleg, egyikünk sem biszex, ha ez számít)