A párom szeretné, hogy legyen még egy gyerekünk!?

Akár az örökbefogadást is vállalná. Viszont én nem akarok több gyereket. Szerinte a kicsinek így rossz, hogy egyke, önzö lesz, nincs kivel játszon, unatkozik stb. Az én fenntartásaim ezzel kapcsolatban a következők: szülés után (császár elég nagy sebbel) mikor hazajöttünk, azt mondta meddig akarsz feküdni, nem feküdtem egész nap, egyedül láttam el a háztartást, soha nem kelt fel a gyerekhez éjjel, mikor sírt, ha beteg volt ő még soha nem maradt táppénz a gyerekkel, teljesen egyedül voltam /vagyok a gyerekre, segítségem nincs (pl most sulis Nyári szünet-vinnem kell magammal a munkahelyre). Kicsit én viszem, hozom a suliba, ha a páromnak kell akkor úgy állítja be, hogy mekkora dolgot tett. Aztán itt van a kapcsolati része kettőnk között: ha valami nem úgy van, ahogy ő akarja, azzal fenyeget, hogy megver, meg költözzek el. Emiatt már nincs is kedvem vele lenni, emiatt meg azzal fenyeget, hogy hoz másik nőt, aki tiszteli őt. A napjaink úgy telnek, hogy bármikor, bármiért robbanhat, akkor pokol lesz körülötte. Soha nem tudni mitől, mikor, miért történnek ezek a kirohanásai. Szerintem ilyen ingadozó lelkiállapotú társ mellé elég egy gyerek is. Nem érti, vagy nem akarja érteni nem tudom. Amúgy ők 5en vannak tesók-nincs nagy támogató kapcsolatuk egymás között, nekem 3 tesóm van szintén nincs jó kapcsolat. Anyám is azt mondta, hogy azért akart több gyereket, hogy egymás támasza legyünk-hát nagyon nem lettünk. Nem gondolnám, hogy 2 vagy több gyerek miatt a fenti dolgait elhagyná, ha eddig nem változott. Meg nem neki kell kihordani, megszülni. Nem volt rossz terhesség, de nem vágyom rá újra, félek a császártól, szintén nem lenne segítség. Megbolondulhatnék a logisztikázással. Aztán a gyerek betegségek, állandó táppénz, így is anyagi függésbe tett, mert csak olyan munkát tudtam elvállalni ami mellett tudom intézni a gyereket. De mikor nem dolgoztam, megkérdezte akkor már te nem is fogsz dolgozni? Családi programokat nem igazán szereti, nehéz rávenni kirándulás stb-re. Lehet rosszul gondolkodom, de láttam anyámat, mikor elvált alkesz apámtól,hogy egyedül nem volt boldog attól, hogy 4 gyereke van, nagyon nehezen éltünk, félek ettől is, ha tényleg kitesz, vagy jön a nagy ő, aki miatt még a gyerekét sem nézné, mit csinálnék egyedül, albérletben, kevés fizetésből 2 gyerekkel, vagy többel. Mi a véleményetek?