Lehet nincs elég "bátorságom" hogy gyerekünk legyen? A párom már szeretne gyerkőcöt ő 26 én 23. De nem merek úgymond belekezdeni, úgy érzem mindentől félek. Vagy ez normális félelem?

Nem vagy bolond, én is paráztam mindentől, ráadásul a sok okoska még ijesztgetett is, hogy majd nem fogom tudni, mit kell csinálni, stb.stb. De nagyon akartam babát, úgyhogy örültem, és féltem:) Nyugodtan bízhatsz magadban, mindenre rá fogsz érezni, nagyon jó dolog ez az anyai ösztön:)

Nekem az is sokat segített, hogy a barátnőm kisfiával babáztam, esetleg körbenézhetsz az ismerősöknél, hogy hol van kisbaba, és menj oda "gyakorolni". Már ott is rá lehet érezni, hogy hogyan bánj egy gyerkőccel, utána a tiédnél még az ösztön is segít:))

Kitartás, és ne aggódj, majd elmúlik a félsz!

Szia!

Szerintem ha akartok egy csöppséget, ne féljetek! Én is most vagyok 23, a párom 26, akárcsak a te párod! Szóval én abbahagytam a gyógyszer szedését tavaly áprilisban, mondván, hogy már 6 év után jó lenne egy kis szünet. Egy ideig óvszerrel védekeztünk, majd úgy októbertől azt is hanyagoltuk, de azért a ciklusom közepén próbáltunk vigyázni, vagy óvszerrel, vagy nem volt semmi. Mivel mindig 28 naposak a ciklusaim, ezt könnyű volt kiszámolni. Persze már kacérkodtunk a gondolattal, hogy mi lenne, ha nem jönne meg következő hónapban, és terhes lennék. És láss csodát, annak ellenére, hogy középidőben nem voltunk együtt, január 3-án pozitívat teszteltem, és mindennél boldogabbak vagyunk! Ilyen jól még sosem kezdődött az új év, annak ellenére, hogy kétségek bennem is vannak, de tudom, hogy ha akarom nagyon jó anya válhat belőlem! És belőled is, vagy bármelyik nőből, aki igazán akarja!