Szeretnék gyereket, de rettegek a szüléstől és attól, hogy milyen anya leszek, szerintetek ezeken az érzéseken hogy lehet túllendülni?

Igazság szerint szakítanod kéne a pároddal és olyan férfit keresned aki szintén nem szeretne utódot. A mostani párod meg ugyanúgy kereshetne olyan nőt akivel lehetne családja. Nem illetek össze. Eltérnek a céljaitok. Ha rá hallgatsz és szülsz babát meg fogod bánni kegyetlenül és a gyermek fog szenvedni a legjobban!

Ha nem szülsz és ő veled marad előbb utóbb ugyanúgy el fog téged hagyni mintha szülnél.

Úgyhogy ne húzd egymás idejét hanem szakíts!!!

Cccc. Mintha magamat olvasnám. Még korunk is stimmel. Mondanám, hogy ne menj bele, mert egész terhességedet át fogod bőgni a pániktól, és utána is valószínűleg szül.utáni depressziós leszel, de úgyis engedni fogsz a nyomásnak és beadod a derekad. Túl jól érzed magad ahhoz, hogy elhagyd a párod, most, hogy beletetted a feneked a jóba.

De tényleg nem kellene. Súlyos problémáid vannak neked is, amire szakember kell meg évek hosszú sora, de 35 évesen már minek? Döglött lovat nem patkolunk.

Nem is értem miért ilyen értetlen a párod, hogy te ettől szorongsz, de azért csak erőlteti, mert egy önző s*ggfej, aki azt nézi, hogy neki csillámpónis legyen az élete.

Szerintem ezen nem nagyon lehet túllendülni.

Én is ugyanilyen helyzetben voltam, plusz magát a terhességet is undorítónak tartom, a tesi változásokat. A szülésbe bele lehet halni, és tág leszel lent. Ne gyertek azzal, hogy összeszűkül, mert akkor nem lenne a "férjöltés"..

A gyereket se biztos hogy megszereted, ha sose akartál anya lenni. Ha meg apuci lelép, nálad marad a nem kívánt gyerek.

Ezt is vedd figyelembe.

3 35 évesen aztán tényleg olyan öreg az ember hogy arra a pár évre ami még hátravan az életből arra már minek pszichológus

Jezusom