Volt olyan kapcsolatod ahol a padlóra kerültél?

Az élet megmutatta, hogy milyen amikor Murphy törvénye minden egyes nap keresztbetesz. Sajnos eléggé sokat sérültem ezek miatt. Félek, hogy soha nem jövök helyre belőle. De vannak olyan sebek, amikkel megkell tanulni együttélni. F

Nem

Miért kerültél padlóra? Beszélgetni? Nehéz?

Ajjaj...

Nekem is írhatsz, ha gondolod, szívesen meghalgattlak.

Volt, és a baj az, hogy egyszerűen bárhogy próbálok, nem bírok túllépni. Már felébredni is fáj, alig várom, hogy este legyen és alhassak, hogy ne fájjon a hiánya. Nem tudom, mi lenne megoldás, mert érzem, egyre mélyebbre süllyedek a bánatba, érdektelenségbe. Persze mondták már az okos tanácsokat: Légy a családdal, ami nincs, akkor a barátokkal, szinte mindenki eltűnt, élik az életüket a párjukkal, családjukkal, menj szórakozni, oké, de egyedül, és különben is hova meg kedvtelenül nem igazán lehet, töltsem az időt a hobbimmal, már ez sem érdekel. Szóval nem tudom, hogy találhatnék kiutat ebből, mindennap ugyanolyan, csak túlélem őket. Ha valakinek van ötlete, mit tegyek, meghallgatom!

A másik "jó tanács", ami szerintem abszolut hülyeség, hogy társkeresőzz vagy ismerkedj! Lezáratlan múlttal a legnagyobb hiba ez, csak kiszúrás magaddal és a másikkal szemben sem fair, úgysem lesz a dologból semmi.

Nekem a "kedvencem", mikor azt mondják, foglald le magad, tűzz ki új célokat. Nekem valahogy ez nem megy. Hazajövök és csak a négy fal vár, max tvt nézhetek vagy olvashatok, de kinek jó ez már a 26-dik könyv meg a 200-dik sorozat után, tök uncsi. Oké, csináljam meg a házimunkát, na de az nem olyan sok idő. Vagy minden héten takarítsak, mintha tisztaság mániás volnék. Főzzek? Egy magamra nincs is mindig kedvem, amúgy az is csak max 1-2 óra. Új célok? Mindenem megvan, ami kell, itt a lakás, be van rendezve, kocsi nem kell, és nincs olyan dolog, ami hiányozna, hogy gyűjtsek rá és így lehetne pl. új cél. Tanuljak valamit? Már tanultam eleget, de nem is tudom, mit tanulhatnék. Menjek el ide-oda? Egyedül semmi motivációm, de ha mondjuk kimennék strandra, az is csak egy nap. Különben is semmi kedvem egyedül úszkálni meg napozni. Akkor mi a frásszal foglaljam le magam. Ja, gépen játszani pedig nem szeretek, szóval ez sem opció. Buliba járós pedig sosem voltam, max ilyen kerti sütögetés az, amit igazán szeretek. Szóval marad a meló-döglés kombó.