Mit szólnál ha a barátod ezt csinálná veled?

Egyértelmű, hogy nem szeret mar. Ezt sajnos be kell látnod. Nem tudom, hány évesek vagytok, a leírás alapján ez gyakran ilyen 17-19 éves kor között szokott lenni, hogy egy társaság valakit ennyire negatív irányban tus befolyásolni.

Vagy elfogadod ezt a helyzetet, hogy megaláz, nem tisztel és nem tolt veled idot vagy szakitasz. Ő valrozni nem fog.

Velük jobb dugni, ennyi az egész!

Hülyeséget félretéve: pia, drog,szar tàrsasàg. Kell ez?

Nálunk is volt hasonló.

Baráom kerelult vmi bandába, mentek a seftelések, meg minden ami illegális. Ő meg elvolt szállva hogy a kemény fiúk közé tartozik, előttük olyan is volt hogy engem gúnyolt, fikázott, lejáratott.

Csak épp a kemény fiúk bandavezérével mi ismerjük egymást csak épp nem vagyunk kapcsolatban.(szinte együtt nőttünk fel, nem egyszer bevédett, nekiment bárkinek is miattam, nagyon bírjuk egymást, csak az miatt nem tartunk kapcsolatot mert ő kb sittes drogos meg minden amit el tudsz képzelni, én meg az a tipik rendes tanulós karrierista nő, igazábol 2 külön világ vagyunk de a mélyebb "féltestvéri" kapocs, tinin a pettingek, meg minden ilyen azért mégis "kapocs" valahol köztünk annak ellenére hogy nem beszélunk.

Aztán 30+ az akkori párom velük kezdett el bandázni (a háttérről semmit nem tud), belevitték az üzletekbe(valójában kihasználták), nagy arca lett hogy ő milyen kemény vagány, engem porig alázott, beszólt nekem előttük bemutatott nekem meg ilyeneket csinált.

Egyszer úgy jött haza viszont hogy szét volt verve és sírt..

És átment " csicskába", feltűnően nagyon kedves lett velem, nem mesélte el hogy mi volt csak annyit kérdezett hogy te ismered őket? Mert mondták.

(Aztán beszéltem velük, és kiderült,hogy kicsit helyrepofozták a barátom, kapott miattam is. Az a pasi engem mai napig is bevéd..)azóta nem barátok🤣

Szerintem egy ilyenre nem éri meg több időt pazarolni.

Még könnyet sem érdemes hullatni érte.

Elhiszem, hogy eleinte jól mentek a dolgok, de ha már jó ideje nincs minőségi idő, amit együtt töltenétek.. akkor mi értelme az egésznek?

A szakítást logikus döntésnek tartom. Egy ideig eléggé rosszul fogod érezni magad, de meglátod, később hálás leszel magadnak azért, amiért most ott hagyod a "barátod".

Jobb ilyen esetben ténylegesen egyedül lenni (szinglinek lenni), mint egy párkapcsolatban egyedül lenni.

Gondolj bele ebbe.

Azt tudom tanácsolni, hogy legközelebb ne kisfiúkkal kezdj, akinek a haverjai fontosabbak, mint a barátnője.

De egyébként ez nyílvánvalóan nem a te hibád.