Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Maradjak vagy menjek vagy még adjak időt? Nehéz objektíven látnom, mert benne vagyok és már meg is szoktam, ami van.
Nagy dilemmában vagyok..segítsetek légyszives.. szeretem a barátom. Több, mint 4 éve vagyunk együtt.
Volt már egy szakításunk egy éve, részéről, amiben a kiélés is benne volt az okok közt. Na mindegy ezen túl vagyunk, nagy hullámvölgy volt, bocsánatot kért stb, folytattuk fél évre rá. (Ott mindenki azt mondta kb , hogy nem adtak volna neki újabb esélyt, én mégis.)
Amit érzek, hogy kicsit még gyerek fejben sokszor. Nem azt mondom, hogy én nem, soha.
Nem tudom érdemes-e várni rá. Hogy elkezdjen tenni a céljaiért. 23 éves, én 4 évvel idősebb vagyok. Egyedül, végre amivel foglalkozik, az az edzés egy rövid ideje. De ezen kívül szórakozás, barátok teszik ki az életét. Egyetemet ellazázza nagyon. Ami nem is lenne gond szerintem, ha lenne vmi más amivel foglalkozik a sok szabadidejében. Ez még 1-2 évig így lesz valószínű. De én meg nem tudom, hogy ez változna-e később. Én a kisvállalkozásomon dolgozok, kb reggeltől estig, szeretném beindítani, stabilizálni. Én nyilván nem tehetem ezt amit ő még igen. Tudja, hogy engem ez a helyzet zavar. Mondhatjuk, hogy ő lustább, én szorgalmasabb típus vagyok. Ő másban jobb, mint én, pl gyerekek. Attól félek később is minden rám fog hárulni, mert én megoldom, ő meg nem tesz a dolgokért.
Másik dolog, hogy nem nagyon beszél kedvesen az elmúlt időkben velem sokszor. Mondjuk biztos én váltom ki vmikor, de olyankor olyan hangnemet enged meg, amit én fordítva vele sosem.
És lehet hogy különböző irányba tart az értékrendünk, mert mostanában többet cigizik én meg nagyon nem.
Tudok mondani jókat is persze, van közös célunk (elméletben).
Ragaszkodunk egymáshoz, sok közös dolog van az évek alatt, vonzódunk egymáshoz.
Nem tudom érdemes-e jövőt tervezni így. Mennyi időt várjak még vagy hogy kommunikáljam le még ezt jobban? Ezt mind tudja ő is. Kivéve azt, hogy egyre gyakrabban gondolkozok, hogy szakítsak-e, és nem csak a női ciklus bizonyos szakaszában.
Köszönöm, aki válaszol!
válasza:
válasza:Köszönöm a válaszaitok!
Elég egybecsengőek..
jól látjátok a lelki folyamataim nagyjából..Egyikőtök pszichológusnak is elmenne. 9-es.
Hát még gondolkozok ezeken.
A munkát azért gondolnám, hogy segítene a dolgon vmilyen szinten, mert az már valamilyen felelősség, be kell osztani a napot, nem csak azt csinálja, amihez kedve van. Tud személyiségformáló lenni.
Ez jó kérdés, hogy megbocsátottam neki azt a dolgot ez azt jelentheti, hogy bármit megtehet vagy esetleg értékeli ezt, mert nagyon kemény időszak volt.
Azt hittem nem tudom túltenni magam azon.
De így legalább látom, hogy nem azon múlik/múlt..
válasza:Szia! Én is 27 vagyok, pàrom is. Nálunk kicsit más a felállás én tanulok még; mellette félállásom van. Látom, hogy zavarja, hogy nekem most sokkal több szabadidőm van, mint neki. Igaz, én nem 6-ra érek haza, mint ő, hanem van olyan nap amikor munka sincs kb. Meg mondjuk annyira az egyetemmel se kell foglalkozni, de van amikor meg megszakadok, annyi minden van és ezt ő látta. Neki volt egy nagyon stabil elete, rendszere és én azt latom ő ezt így nem adná fel a rugalmasság kedvéért, vagy mert fontos lenne ez a kapcsolat.
Igaz, mi csak 10 hónapja vagyunk együtt, de már most ilyenekkel operál "egész héten dolgozom, egyszer még ügyelek is, gyere àt pénteken" szóval egész héten nem látom... :( jövőről nem beszél.
Ellenben minden este van ideje játszani a haverjaival. A munkájában persze, lepeget majd felfelé a ranglétrán de semmi se motiválja, nagyon lusta amúgy otthon is. Én is szeretek pihenni, meg aludni de ha dolgozni kell, ha motivál valami, csinálom. Az ilyen kapcsolat nem inspiráló, mert én nagyon szorgalmas ember vagyok, szeretem az embereket, ő egyik sem. És én tervező típus vagyok, ő meg él a vakvilágba. Persze láttam nálam rendszermániásabb embereket, én az igényeimhez képest picit szètszórt vagyok, de akkor is nagyjából organizaltan szeretem élni az életem. Ha egy rendszer nem megy, akkor váltok masra mert alkalmazkodni kell.
De részéről se alkalmazkodás, se kompromisszum, ugyanannyit akar játszani, edzeni meg a családjával lenni, mint előttem. Csak ezt így nem igazán lehet, mert egy kapcsolatban nem a haverok kéne az elsők legyenek.
Szerintem magának se ismeri be, de igazából ő nem akar nagyon kapcsolatot, legalábbis komolyat nem.
Én viszont igen és ez így egy nagy semmi. Nem fogok rá éveket áldozni, megpróbálok beszélni vele, de kizártnak tartom, hogy történne valami változàs.
Sőt, így hogy alig akar látni ő már fél lábbal kint is van ebből a kapcsolatból.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!