A párom kér 2-3 napot a héten hogy töltsünk külön. Sok lennék neki?

Hurrá, heti 7 napból 4 napot veled akar lenni.

Kár, hogy neked ez kevés, neki pedig így jó és elég.

Vagy megszoksz, vagy megszöksz.

Ha erőlteted, hogy több legyen, ő fog megszökni.

Én is úgy közelíteném meg a dolgot, hogy te hogy látod, fejlődik a kapcsolatotok, vagy inkább leépül?

Két év alatt mi történt, közelebb haladtál az igényedhez, nektek ez így jó, vagy egyre bizonytalanabb vagy.

Nem mondhatjuk meg, két mondatod alapján látatlanban, hogy mi történt, meg amúgy se nagyon, ezt nektek kell megbeszélnetek, de úgy látom, és ez a szomorú, hogy nem tudtok őszintén beszélgetni. Ha ér nektek a kapcsolat annyit, és komolyan gondoljátok, akkor lehet, hogy párterápiára kéne mennetek.

Amúgy meg tényleg lehet ezer oka.

Lehet, hogy sok vagy neki, az is, hogy megcsal, az is, hogy nem csal meg, csak egyszerűen magányra is szüksége van.

Lehet, hogy itt az ideje beszélgetni arról, hogy kinek milyen céljai, vágyai, igényei, sőt, értékrendjei vannak, ha eddig még nem tettétek volna meg, és átgondolni az egyezőségeket, különbözőségeket.

Szóval ideje többet beszélgetni, és szembenézni akár azzal is, hogyha netán nem illenétek össze.

Ekkor sem kell senkire se haragudni, csak akkor érdemes abbahagyni az önáltatást, mérlegelni, hogy mit szeretnétek. A másik megváltoztatása nem nagyon szokott menni. Fából ne akarj vaskarikát, se vasból fakarikát, és azt is tudd, hogy van valami bölcsesség abban, hogy nem akarásnak nyögés a vége, de itt nem kéjes nyögésre kell gondolni.

Akkor ne áltasd magadat. Nézz szembe azzal a ténnyel, hogy ebből öt év múlva se lesz semmi, ahogy eddig se volt.

Ha nem tud felnőtt módjára beszélgetni, ill. nem gerinces, akkor hagyni kell a fenébe. Velem mondjuk, max háromszor játszhatta volna el azt hogy igen, de mégsem, utána szakítottam volna vele. Egyrészt ez így eléggé megalázó, másrész, meg egy férfi tudja már, hogy mit akar.

Sorolhatnám még az érveket, hogy miért nem jön be ez a kapcsolat, milyen figyelmeztető jeleket hagytál figyelmen kívül, de ha neked ez így jó, akkor adjál neki még tíz évet az életedből, biztos te vagy a kivétel, aki nem öregszik.

Szóval mivel konkrétan leszar téged, max. szexre kellesz neki, de érzelmileg nem számíthatsz rá, bár ő bizonyára úgy is kihasznál téged, hát elgondolkoznék azon, hogy érdekel-e engem, hogy ő mit akar egyáltalán, én nem három szabadnapot adnék a hétből, hanem hét szabadnapot - örökre.

Beszédes, hogy pont azokon a napokon nem akar veled lenni, amikor együtt tölthetnétek az időtöket, vagyis nem kíván veled minőségi időt tölteni. Tehát nem négy napról van szó, hanem sokkal kevesebbről.

Na mindegy. Ezt neked kell átgondolni magadban, és neked kell meghozni a döntést, mint ahogy neked is kell a következményekkel együtt élni. Ha szakítás mellett döntenél, akkor nyilván eleinte nagyon nehéz lenne, de van esély rá, hogy idővel egy sokkal jobb kapcsolatod legyen.

Persze ehhez neked is fejlődnöd kell, hiszen az önbecsülésed romokban lehet, ha ezt a helyzetet el tudtad magadnak fogadni, ezzel együtt tudtál élni.