Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ilyenkor mi a legnormálisabb megoldás?
Én és a párom 4 éve vagyunk együtt. Tényleg jóban - rosszaban. Én idén fejezem be a tanulmányaimat, ő már pár éve dolgozik.
Minimális hitellel tudnánk is házat venni, a bútorokat a család támogatja. Mindenünk meglenne, de barátom egyáltalán nem nyitott az egészre. Szinte nem is érdekli. Én szeretnék elköltözni, saját életet élni vele. Amúgy is szörnyű a családi helyzetem itthon, amit ő is nagyon jól tud. Ő a szüleivel él, nincs testvére, van saját szobája stb.
Az oda költözésem nem opció, mert én se és ő se akar szülővel életet kezdeni sem. (az ő szülei és az én szüleim is ebbe a hibába esve mentek rá az egészre)
Biztos én vagyok az elkényeztett picsa, hogy ennyire akarom, de 20 évesek elmúltunk, szerintem igazán megtehetnénk, hogy elmenjünk innen.
Engem ez a tétlenség teljesen kikészít, se albérletet se tanyát nem akar nézni, nem is érdekli ez az egész. Én nem akarom erőltetni, de a kitűzött időhöz elég közel állunk. Évekkel ezelőtt meg volt beszélve, hogy amikor vége lesz a sulinak addigra keresünk valamit.
Teljesen el vagyok keseredve.
Igazából már most ezt érzem, hogy többet van otthon mint velem.
Hétköznap nem igazán találkozunk, mert én éjszaka érek haza, ő meg hajnalba megy. Így szinte sose találkozunk csak pár percre. Ezzel nincs is gond, de a hétvégét sem igazán töltjük együtt. Délután átjön itt van 3-4 órát. Én ennyit kapok belőle.
Az anyja "beteg" amire rá is játszik, ez meg nyalja a seggét. Ezt még úgy el is fogadtam, mert az anyja. De amikor itthon én teszem ugyanezt akkor azt ő szóvá teszi.
Ha már most ezt érzed, akkor mi a kérdés?
Ja, várj, deteszereted. Nos, hiába, ha ő ezt nem ugyanúgy viszonozza. Várhatsz még a csodára, de az meg nincs. Alkalmi időtöltésnek jó vagy, de ettől nem vagy és nem is voltál több számára. Ideje ezzel szembenézned.
Ez meglehetősen furcsa, persze ha ő nem akarja, akkor egyértelmű a képlet, már többen leírták. Kár is erőltetni, nem biztos, hogy jól sülne el, ha ennyire egyértelműen nem akarja. Mi annak idején a párommal (aki azóta a feleségem) pár hónap együttlét után kibéreltünk egy kisebb lakást, hogy lássuk, hogy menne együtt. Mivel jól ment együtt az élet, kibéreltünk egy nagyobbat, majd pár évre rá vettünk saját lakást, majd eladtuk és vettünk egy még nagyobbat (mivel közben lettek gyerekeink is).
Elsőre én sem biztos, hogy saját lakásban gondolkodnék, pláne nem hitellel. Erre konkrét közeli rossz példa is van nekünk: amikor eladtuk az első saját lakásunkat, egy fiatal pár vette meg, akik előtte nem laktak még együtt. Szinte az egészet hitelre vették, csak a minimális szükséges önerő volt KP-ból nekik. Egy év után szét is mentek, a srác maradt a hitellel terhelt lakásban... Fogalmam sincs, hogyan oldották meg az anyagi részét.
Persze, nyilván van olyan példa is, ahol rögtön lakás hitellel és nincs is semmi gond.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!