Valamit félreértettem vagy másnak is zavaros ez a megfogalmazás?

A pasim, akivel pár hónapja vagyunk együtt, rendszeresen úgy kommunikál vagy fogalmaz, hogy összezavar teljesen.

Emiatt órákat vesz el az életemből, hogy megfejtsem, mire is gondol valójában, mi az, ami megint nem jó. Ez b@romi rossz érzés. Persze én vagyok a hibás szerinte.

Valamelyik hétvégén találkoztunk, együtt vacsoráztunk, erre este 11 körül már fáradt volt, pedig aznap ő nem dolgozott, én viszont igen. Még szerettem volna beszélgetni vagy szerelmeskedni stb. Nem pedig TV-t nézni vagy elfordulva elaludni, ahogy ő megszokta. Heti egy nap vagyunk csak együtt egyelőre, mivel nem ugyanabban a városban dolgozunk, tehát szerintem nem nagyok az elvárásaim. Erre azt mondta, nem lesz egyszerű összecsiszolódni, meg jött valami megfelelési kényszerrel.

A másik furcsaság, hogy kitalálta egy közös kirándulás előtt, hogy “közelednünk kell a hétköznapi dolgokban is, hogy ne legyen idegen, ha x idő múlva összeköltöznénk.” Ezt megint nem értettem, a válasz pedig az volt, hogy szeretne velem együtt lenni, ha valamelyikünknek gondja van, segíteni. Azt tudni kell, eddig csak neki volt gondja, munka, számlák stb. Kérdeztem tőle, mikor akar összeköltözni, erre meg azt a választ kaptam, “nem a távoli jövőben”, magyarul semmi konkrét dolog, csak duma.

Mindemellett saját bevallása szerint szeret, imád.

Szerintetek?