A férjemben többször csalódtam. Most azt ígérte, hogy odafigyel arra, hogy ne kövesse el ugyanazt a hibát, de már nem tudok benne bízni?

Ami nagyobb probléma, hogy nem érzem magam biztonságban mellette, folyamatosan azt nézem, hogy mikor hibázik (nem töltött velünk elég időt, a saját programjai meg az, hogy minden tökéletes legyen, mindig fontosabbak voltak, mint az együtt töltött idő, de amúgy sok házimunkát csinál otthon, mert utálja, ha kosz van, olyan szinten, hogy egy órát puffog miatta, ha pl. elejtem a vajat és fel kell takarítanom).

Szóval megígérte, hogy több időt tölt velünk a gyerekkel, de én már teljesen ki vagyok rá hegyezve, hogy mikor csinál megint valami mást “helyettünk”.

Kb. 6 éve ez megy, és már annyiszor szóltam, hogy zavar, de semmi változás nem volt. Most egészségügyi és - részben amiatt - mentális problémáim lettek végül mert hat éve arról szól az életem, hogyha vele akartam időt tölteni, akkor ilyen 30 km-es teljesítménytúrákra kellett mennem, meg futni meg hasonlók, amiben szó szerint belebetegedtem, nem tudtam esténként aludni, annyira stresszeltem miatta, hogy munka után péntek délután el kellett indulnunk kirándulni, hogy vasárnap este hazaérjünk egy 50 km-es teljesítménytúra után. Ha nem akartam menni, úgy is jó, akkor mi a gyerekkel itthon maradhattunk, bármelyik hétvégén pihenni, takarítani, meglátogatni a szüleimet és szigorúan az ő szüleit is. Ha itthon volt, akkor sem volt itthon, mert okosotthont tervezett meg füvet nyírt, meg edzett meg hobbi programot írt.

Azt mondta, hogy most már érti, hogy ez nem volt fair velem/velünk szemben, hogyan tudnám elengedni magam és még egy esélyt adni neki? Mióta belátta ezt azóta folyamatosan veszekszek vele és jön ki mindaz, ami az évek alatt felgyűlt bennem.