Hogy magyarázzam meg neki hogy szerintem nem normális a veszekedés egy párkapcsolatban?

A kurwa anyázás valóban nagyon tiszteletlen, de amit írt a 21-es attól függ ki milyen érzékeny szerintem.

Nekem nem férne bele a pitsa, vagy a f@sz, de a hülye, idióta simán. Lehetek hülye valamiben, de változtathatok rajta, talán pont az segít, hogy jól megmondja nekem valaki, hogy az vagyok valami miatt.

Viszont itt a fő probléma az, hogy a kérdező erőltetné amit nem kéne és túlságosan tapasztalatlan.

A szex, mint megoldás is bizonyíték rá.

Szerintem vitatkozzon nyugodtan mással. Majd elválik, hogy a veszekedés előbukkan-e.

"Az egymás megismerése kommunikációval működik. Azért vitatkoznak az emberek, hogy megismerjék egymás álláspontját, ahogy #23 is írja."

Igen, kommunikációval történik normális esetben. De nem azért vitatkoznak az emberek, hogy egymás álláspontját megismerjék mindig. Hanem azért, mert nem passzolnak.

Mennyi olyan eset van csak itt ezen az oldalon, hogy átbeszélik, változtatnak és mégse működik a kapcsolat. Nem mész semmire vele és nem kell hozzá sok vita, elég egy pár.

Aztán mennyi olyan együtt élő párok vannak, hogy inkább veszekednének, mert a másik fél egyáltalán nem veszi figyelembe a másikat.

Nem minden fekete-fehér, léteznek közötte árnyalatok.

Úgy gondolom, hogy aki ennyire szélsőségesen gondolkodik, hogy a veszekedés OLYKOR gáz az vagy fél a konfrontációtól, tudja hogy alulmaradna, nagyon érzelmes típus és benne maradna, akár rossz emlékeket őriz.

Igen, az egó indítványozza, de lehet jó végeredménye, nincs törvénybe vésve sehol, hogy csakis rosszul végződhetne.

Az ember gyarló, nem hibátlan, az ember érez haragot, mérges, de az ember változhat jobb irányba is.

Bűnnek nézi jó pár ember miközben az ember maga bűnös.

Nem értem komolyan hogyan lehet egy hosszabb kapcsolatban csak vitázni, nem hangoskodni SOHA azon kívül amit feltüntettem és persze az érzések hiányán kívül.

Ú, igen, ha érzed hogy nem érdekli, az is nagyon dühítő, de ha tudod, hogy érti, csak máshogy gondolja, az is eléggé. Egyszer azért tiltott le egy pasi, mert 50x elmondta többféleképpen, hogy neki nehezebb a társkeresés, csak mert férfi, és én értettem mit mond, és miért gondolja, csak nem értettem egyet, szerintem felnagyította a dolgokat és kizárt más információkat. Ő azt mondta nem vagyok "nyitott" és nem érdekel a baja, és tök jól látta, épp azon gondolkoztam normális-e, ha ilyeneket gondol, egy amúgy értelmes emberke hogy lehet ilyen beszűkűlt, ha erről a témáról van szó. Szóval ez a nyitottság is kétirányú, mert hiába mondtam mindenre valamit(érveltünk) valahogy lesöpörte és látta rajtam, hogy rossz véleménnyel kezdek róla lenni a gondolatai miatt, iszonyú dühös lett az egésztől.

Tök oké volt, hogy dühös volt, a mai napig megértem, csak azt nem, ami miatt dühös lett, hogy lehetett ilyen.. De emlékszem mikor arról beszéltem mással, hogyha összeköltözünk akkor a fehér fal vérvörös legyen-e fekete bútorokkal, vagy valamilyen visszafogott árnyalat, akkor is nagyon rossz volt, mert megbotránkoztam a rossz ízlésén:) Vagy mikor egy ex kijelentette, hogy az ő esküvőjén bizony techno fog szólni, mert utál minden más zenét és biztos nem fog táncolni sem.. na hát én csak a technot utáltam és szerettem táncolni, plusz a menyasszonytáncnál csak úgy dől a pénz.. Nem is maradtunk sokáig együtt, ő azóta már más véleményen van és tánctanfolyamra is járt, én meg sok év után megszerettem a technoszerű zenéket is.. :)

Azt hiszem a szenvedély hiányzik egyébként belőled, ha nem kavarodsz fel kellőképpen érzelmileg, szenvedélyesen veszekedni, vitázni jó, és a legtöbb ember érzelmileg is beleviszi magát, ami szerintem nagyon jó tulajdonság.