Normális, hogy a barátom haragszik rám, mert számára nem tetsző filmet néztünk meg a moziban?

A felnőtt kategóriába írtad, szóval nem gyerekről van szó, bár őszintén: ez még egy általános iskola hetedikes diákszerelemnél is rohadt ciki reakció lenne.

Amit művel(t), az több ponton is problémás. Eleve ott van az a dolog, hogy normális körülmények között az embernek van egy egészséges tolerancia-szintje a másik felé. Ez nem azt jelenti, hogy bármit el kell tűrni, de azt igen, hogy - extrém és szélsőséges kivételektől eltekintve - elfogadjuk, és toleráljuk a másik ízlését. Ha ez nincs meg, akkor nem érdemes szerelemről, meg párkapcsolatról beszélni, annak ugyanis az egyik alapja ez: hogy elfogadjuk egymást. Ebbe pedig beletartozik az is, hogy pl. milyen filmeket, meg zenéket szeret.

Aztán a másik dolog az, hogy még ha valami nem is tetszik, alkalmanként lehetne engedni a másiknak. Persze, erre is igaz, hogy egészséges keretek között, tehát pl. ha a szerelmünknek az a vágya, hogy együtt száguldhassunk 250 km/h-val a közúton, az ellen teljesen érthető, ha tiltakozunk, mert egy extrém, és veszélyes dolog. De az, hogy megnézzünk egy filmet a szerelmünk kedvéért, vagy meghallgassunk egy zenét, ami lehet, hogy nekem nem is tetszik, vagy hogy alkalmanként elmenjünk olyan rendezvényre, ami egyébként az érdeklődési körömön kívülre esik, az egy teljesen normális, és elvárható dolog. Sőt, egy normális embert érdekli is, hogy a másik milyen filmeket, zenéket, stb. szeret. Csak egy példa, még fiatalabb koromban volt egy nagy anime-fan barátnőm. Igazából tőlem sem áll nagyon távol ez a műfaj, de ő egész durván tolta. Na, neki volt rendszeresen a kívánsága, hogy esténként együtt nézzük a Kilarit. Ha együtt tudtunk lenni, akkor fizikailag is együtt, ha nem, akkor meg "virtuálisan", mindketten otthon néztük, miközben meg messengeren kapcsolatban voltunk. Nos, nem vagyok egy kőkemény macsó, de a Kilari még nekem is az a kategória, amit magamtól nem néznék meg. De ő ezt szerette volna, miért ne tegyem meg? Vagy például legutóbbi kapcsolatomban, mindketten szerettük a számítógépes játékokat, és volt, hogy a kedvéért én is kipróbáltam azt a játékot, amit egyébként soha nem játszottam volna, mert eléggé távol áll az ízlésemtől. Most egy film is ugyanez a kategória, ha nem valami olyan dolog, ami kifejezetten taszító - mondjuk egy belezős horrorra azt mondanám, hogy bocsi, ezt nem szeretném -, akkor azárt szerintem belefér, hogy egymás kedvére tegyünk.

A harmadik pedig: a kommunikáció. Pontosabban annak a hiánya. Illetve nem is vagyok benne, hogy ez kommunikációs probléma, akár még az is állhat a háttérben, hogy direkt kereste a támadási felületet. Bár mondjuk aki így áll hozzá, az nem értem, hogy miért járna akkor veled? De mondjuk láttam már rá példát: ott is az volt, hogy a pasas semmi ellen nem ellenkezett, de utána hetekig azzal inzultálta szerencsétlen barátnőjét, hogy milyen sz** filmet nézetett meg vele. Ez egyértelmű jellemhiba, és az ilyen viselkedés teljesen összeegyeztethetetlen egy párkapcsolattal. De még ha nem is ez a helyzet, éretlen, és ostoba dolog az, hogy valaki nem képes szólni, hogy neki valami nem oké, utána meg kötözködik miatta. Néma gyereknek anyja sem érti a szavát. Egy párkapcsolatban meg eleve gáz, ha nincs normális kommunikáció.