Playboy nyuszi fotózas anyukaként?

A legjobb barátnőm késői gyerek, negyven felett volt az anyukája, amikor megszületett, köszönik szépen jól vannak.

Sőt, gimiben is jól voltak.

Komolyan nem hiszem el, hogy az eredeti kérdés helyett ezen pörög mindenki! Nyilván egyik reggel úgy ébredtem 44 évesen, hogy gyereket akarok, MOST, nem, nem gondoltuk át 412x az összes érvet, amit felsoroltatok, nem vagyok tisztában a kockázatokkal, nyilván nem volt semmi előzménye... :D

Kedves kérdező, én majd megküzdök ezzel a problémával, hogy a gyerekem depressziós lesz 16 évesen, hogy milyen öreg anyja van (bár remélem 16 évesen a tanulással, bulizással, csajozással, esetleg fiúzással lesz elfoglalva, nem az én ráncaimmal), a kérdésed alapján viszont neked majd másfajta problémáid lesznek a feleségeddel/gyerekeddel; jó konfliktuskezelést hozzá! :D Elegánsan senki felvetésére nem reagáltál, de látod a többség szerint helyre kell tenni, hogy anyukaként már mit illik és mit nem, szóval mindent bele! ;-)

#23 Mert minden 20 és 35 közötti nő ideális sőt csodálatos anya automatikusan, tökéletesen egészséges gyerekkel... Hagyjuk már...

#24 Gratula és jó egészséget nektek! :)

43 éves vagyok, egy 11 évessel és egy 11 hónapossal (nemsokára egyéves lesz).

Négyen vagyunk lánytestvérek, 1980, 87, 93 és 2000-ben születtünk. Az anyukám 22 éves volt velem és 42 amikor a legkisebb húgomat szülte. Az apánk három évvel idősebb nála. Köszjólvagyunk. 65 és 68 évesek, fiatalosak, egészségesek és aktívak. És a történelem ismételte önmagát, én is szültem 42 évesen, igaz én csak egy másodikat, de egyben utolsót, az elsőt meg 32 évesen.

Ki lehet szállni mások méhéből. Mindenki akkor szül - avagy nem szül soha - amikor akar.

Kérdező, de tökéletesen megértettem, te nem érted, hogy a) a válaszok fele nem az eredeti kérdésen, hanem rajtam pörög, ami nonszensz b) miért teljesen felesleges és ostobaság ezen vergődnötök, hiszen NYILVÁN ezeket mi is átgondoltuk a férjemmel, voltak előzmények stb. Mit gondolsz, itt fogok összeomlani, hogy "úristen, mennyire igazatok van, nem is tudom, hogy gondoltam, hogy fogom majd felnevelni a gyereket, és mi lesz ha valami gond lesz a terhességemmel, és szegény gyereknek idős anyukája lesz, jaj, mennyire felelőtlen vagyok"? Nyilván nem, de azért jól esett megmondani a tutit egy eredeti kérdéshez abszolút nem kapcsolódó témában, ugye? NEKEM sikerült egy ilyen súlyos kérdésben döntést hoznom a férjemmel anélkül, hogy a gyakori népét kérdezgettem volna, neked ez egy sokkal kisebb kaliberű probléma kapcsán sem sikerült, szerintem te meg ezen gondolkodj el.

Majd csendben maradok, ha úgy érzem nincs több mondanivalóm, bár lassan elveszti szórakoztatófaktorát ez a nyűglődés. ;-) 45 éves vagyok, nem 60, az átlagéletkor pedig Budapesten 79,90 év volt tavaly (direkt megnéztem neked), szóval még csak az sem teljesen lehetetlen, hogy nagymama is leszek, ha a gyerekem nem lesz olyan idióta, hogy hasonlóan idős korban vállal gyereket (biztos nem fog, a trauma miatt, ugye). Ettől függetlenül persze beüthet egy rák/kamion/stroke akár holnap is, ahogy nálad is.

Az árván maradó gyermekem miatti aggódás mellett azért a feleségeddel se felejts el beszéni a playboynyuszi jelmezes fotóról, ha már MEGINT elegánsan figyelmem kívül hagytad a saját kérdésedre és tanácsokra vonatkozó megjegyzésemet. :D :P Na jóccakát!