Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Elég ennyi egy párkapcsolathoz vagy előbb utóbb szakítás lesz a vége? (anyagi gondok)
7 éve vagyunk együtt a párommal, több mint 3 éve együtt is lakunk. Mindent felesben fizetünk, az összes kiadást, rezsi, kocsi stb. Amikor megismerkedtünk kb. egyformán kerestünk, azóta én elvégeztem 1-2 iskolát/tanfolyamot, ezáltal magasabb lett a fizetésem. Ő is mindig ígérte, hogy jelentkezik képzésekre, nyelvet tanul, hogy legyen több lehetősége, jobb fizetése. Ebből 7 év alatt semmi se történt meg, így jelenleg ott tartunk, hogy egyikünk sem keres túl jól, de én már több mint 100e Ft-tal többet keresek nála havi szinten (+ az alkalmi munkákból még évente pár 100ezer befolyik). Azzal nyüstöl, hogy költözzünk ki az albérletből és vegyünk saját lakást, házasodjunk, vállaljunk gyereket. De félretett pénze összen 1 millió Ft, nekem ennek sokszorosa.
Régen azt gondoltam, hogy pénz nem számít és mindegy, hogy ki mennyit keres, de egyre jobban zavar a dolgokhoz való hozzáállása. Szeretné, hogy jobb legyen a helyzetünk, de semmit nem tesz érte. Én ha bármi plusz munka adódik, akár csak 10e Ft-ért, egyből elvállalom. Ő meg folyamatosan visszamondja a lehetőségeket, mert a hobbija, a haverok, a lustulás meg a számítógépezés fontosabb, mint az hogy plusz pénzt keressen és a jövőnket építsük. Évi pár nap plusz munka lenne a cégnél, 10-ből 8x nem vállalja, mert szerinte annyi pénzért nem érdemes bemenni. De szerintem, akinek nincs pénze, az ne válogasson ennyire. Ha fontos döntéseket kell meghozni, akkor is mindig rám tolja az egészet.
Egyre jobban zavar ez a „szerepcsere”, én vagyok a nő, de lassan már nekem kéne lenni a családfőnek, én vállaljak minden felelősséget, én keressem a pénzt, döntsek mindenben, oldjak meg mindent. De ha pl. elmennék gyesre, akkor csődbe mennénk, mert a csökkentett bérem+az ő fizetése semmire se lenne elég. Ha lakást vennék, annak is a 3/4-ét nekem kéne fizetni.
Viszont tudom, hogy én sem vagyok tökéletes, nekem is vannak hibáim, amiket ő tolerál, türelmes a hülyeségeimmel szemben. Szokott kedveskedni, megmasszíroz, hoz nekem apróbb ajándékokat (csokit, sütit stb), figyelmes. Ha rossz kedvem van, megvigasztal, törődik velem, de egyre jobban elbizonytalanodom, már úgy érzem, hogy ez nekem nem elég egy kapcsolatban. Minimális erőfeszítésre sem hajlandó azért, hogy jobban éljünk.
N/33, F/43
#7 Sajnos a közös dolgok egy részét, pl a kocsit 90%-ban ő használja. Amikor eladta az előzőt, ami 20+ éves volt, többet volt szerelőnél, mint nála, akart venni újat, de neki nem volt annyi pénze, h egyedül kifizesse.
Napi szinten csak ő használja, de havi pár alkalommal szoktunk menni szülőkhöz látogatóba, meg évi pár alkalommal nyaralni, utazni, strandolni. Így gyakorlatilag nekem szegezte, hogy vagy kifizetem a kocsi felét vagy nem lesz semmi, mert egyedül nem megy neki. Én meg hülye voltam és belementem, hogy kifizetem a felét, úgy hogy az ő nevén van.
Tudom, hogy rossz döntés volt és naiv voltam, tanultam a hibámból, de ami a múltban volt, már nem tudom megáltoztatni.
Eddig azért nem léptem, mert nagyon nehezen viselem a változást, még most sem nagyon tudom elképzelni az életemet nélküle. Az elhatározás már megvan és tudom, hogy nem ő lesz az, akivel leélem az életemet, csak a végső dolgot kéne megtennem, hogy lezárom ezt a kapcsolatot.
Köszi a válaszokat.
Tudom magamról, hogy nagyon nagy hibám, hogy naiv vagyok, szinte mindent elhiszek az embereknek (nem mindenkinek, csak akit szeretek vagy közel áll hozzám), csak a jó tulajdonságaikat látom sokáig, ha azt ígéri, hogy változni fog, sokadszorra is elhiszem.
Már gondolkodtam, hogy el kéne mennem pszichológushoz, mert muszáj változtatnom.
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!