Együtt maradnál a pároddal ha baleset miatt àpolásra szorulna lehet már dolgozni sem tudna többet?

#29: Én nem vagyok álszent, reális vagyok. Egy tökéletes-ideális -boldog kapcsolatban (pl amiben most élek) vállalnám, amit kell és maradnék.(sose kerüljön rá sor, de bármi/bármikor bekövetkezhet.) Nem azért, mert 'kötelességem' hanem mert az adott körülményeket figyelembe véve is így lennék boldog. De ha nem voltam boldog a tragédia előtt sem, akkor mitől javulna a helyzet? Akkor nem vállalnám. Tehát az érzelmeiddel kell előbb tisztában lenned és erről nem írtál semmit. Azt sem talán, hogy mennyire friss a kapcsolat , mi van már mögöttetek. Ez sem mindegy...

Nekem ezt abból a szempontból nehéz átéreznem, hogy párom szellemi munkát végez. Tehát ha fizikailag le is rokkanna, akkor is tudna dolgozni, és szerencsére a cég segítené is ebben (volt ilyesmire példa náluk). Esetleg valami szellemi munka a jövőben párodnak? A legtöbb helyen már megengedik a HO-t, és ha rokkant, akkor a cég kap plusz engedményeket is, így ők is hajlandóak kivételt tenni, akár a 100%-os HO-szal is. Nyilván ez idő, és addig is ki kell tartani anyagilag, viszont egy lehetséges opció, ha nyitottak vagytok rá. Logisztika, pénzügy pl tipikusan ilyen munka, és talán ezekre van nem felsőoktatási felnőtt képzés is (nem tudom, hogy most mi a hivatalos megnevezése az OKJ helyett).

Elhagynam, mert az en kezdo tanari fizumbol nem tudnank alberletet fenntartani+megelni. Viszont ha hazamegy a szulovarosaba a gazdag szuleihez, akkor legalabb o nem nyomorogna.

Anyagiakat senki nem biztosította. Én nem állandó ho-ban vagyok, ha nem voltam otthon, akkor fizettem egy nővért, így elment az életem és teljesen anyagilag. DE, ha ezt nem tettem volna meg, én lehánynám magam. Ennyi

És ezt bárkiért megteszem, akit szeretek.