Hogy bocsássak meg neki mindent, hogy legyek mellette mindig boldog?

Ezt félreértettétek páran. Nem azt mondom, hogy nem állok ki magamért. Hanem hogyha már megbeszéltük és történt változás én akkor sem bocsátok meg.

Példákat nem akartam fölöslegesnek gondoltam meg lehet valakinek ez nem olyan dolog hogy fájna neki és csak leoltana. De oké. Egyszer az történt, hogy az elején a régi, nem túl közeli haverjai elhívták találkozni és hívtak engem is, én meg örültem, hogy kíváncsiak rám, de ő meg nem akarta, hogy menjek. Nem mondta el, miért, csak ködösített, hogy annyira nem bírja őket úgyhogy ne menjünk, majd amikor már úgy hívták, hogy csak ő menjen, arra meg ment volna. Akkor rákérdeztem egyből, hogy engem szégyell-e, mondta, hogy nem, igazából nem is volt jobb magyarázata. Később amikor jobban megbízott bennem meg a kapcsolatunkban akkor mondta, hogy vannak dolgok amiket a saját életében szégyell és nem akarja hogy ezek a haverjai erről beszéljenek előttem, mert még nem akarta elmondani. Nem illegális meg semmi ilyesmi, csak jó nagy hülyegyerek volt. Elmondta nekem de itt nem írom le. Na már el is kezdtem azon parázni miket fogtok itt összeesküvés elméletezni :D A lényeg, hogy bennem ez úgy maradt meg, hogy szégyell, utána meg azért voltam mérges, miért nem mondta el előbb.