Férfiként mennyire tolerálnád a párod ellenkező nemű barátját? Mi az, ami már nem férne bele?

A hűség döntés kérdése és ott kezdődik, hogy lenne lehetőség félrelépni.

Legalább bizonyít a kapcsolatunk. Ha meg nem, akkor jobb úgy.

De amúgy bízom a páromban, tök értelmetlen féltékenykedni.

Nekem ebből a "szinte minden másnap találkoznak" a furcsa. De ez fakadhat abból is, hogy én még barátnőkkel sem igényeltem soha ezt a sűrű találkozást.

Nekem van egy öcsém korabeli (én vagyok 42, ő 23) barátom. Még javában iskolás volt, amikor megismertem, egy facebook csoportban írt rám, mert tanácsot akart kérni egy közös hobbit illetően. Elkezdtünk chatelni és ez odáig jutott, hogy egy idő után már annyira a bizalmába fogadott, hogy rendszeresen kiöntötte a lelkét (nagyon rossz családi körülmények között éltek, alkoholista anya, apa már rég nem is volt a család része).

Nekem pl. ő teljesen olyan lett az idők során, mintha a fiam lenne. Találkozni nem szoktunk (volt hogy összefutottunk többször az utcán, véletlen) és telefonon sem beszélünk. Majdnem minden nap ír, de teljesen általános dolgokról beszélünk, munkáról, a kutyáiról, az aktuális történésekről.

Furcsa mód az én párom is megemlítette már, hogy neki ez annyira nem tetszik, de nem csinált belőle balhét vagy ilyesmit, csak elmondta, hogy kicsit zavarja. Ez csak azért fura, mert vele 8 éve vagyok együtt, a srácot viszont már több, mint tíz éve ismerem.