Zavarna ha a barátnődnek lenne egy fiú barátja ,akivel mindennap beszélnek és találkoznak is?

Ez egy elég kényes téma.

Megértem a barátodat, hogy zavarja.

Én sem hiszek a fiú-lány barátságban, nincs is fiú barátom. DE ha lenne, akkor biztosan nem szakítanám meg vele a kapcsolatot (az intenzitáson lehet kicsit lejjebb tekernék).

Senkinek nincs joga hozzá, hogy valakitől akit szeretsz és barátodnak tartasz (legyen az fiú vagy lány) megpróbáljon elszakítani, vagy mondjuk választás elé állítani.

De mégegyszer mondom, megértem a barátodat. Engem is rohadtul zavarna ha a báromnak lenne egy barátnője akivel mindennap beszél és elmennének túrázgatni.

9.-nek.

HANNAH BARRON

Amerikai influencer, horgász, vadász, sportlövő, túrázó,... finom. :)

Nekem meg 3 ferfi barátom is van 10en plusz éve. Gyakran kommunikálunk, találkozunk is...de minden nap nem beszélünk pl.

Van aki elfogadja van aki nem.

Nekem is van néhány nagyon jó férfi barátom és soha egyikünk se akart a másiktól többet (igaz az egyikük meleg, de lényegtelen mert a többiek nem). Sose próbalkoztak be, se józanul, se spiccesen. Ha van valami lány aki tetszik nekik vagy ilyesmi, elmesélik. Az egyikük mesélt az exéről, hogy hiányzik neki stb. Ha nekem volt/van valami pasi ügy amit nem értek, elmesélem, kikérem a véleményét. Nagyon szeretem őket és ők is engem (barátilag). Simán elmentem egyikkel is, másikkal is kettesben meginni egy fröccsöt/kávét, sose volt több.

De mi nem beszélünk minden nap és mivel külföldi mind (különböző országokból, cserediák koromból vannak) nem tudunk minden nap találkozni:D Amikor egy városban laktunk, akkor se, igaz akkor hetente akár többször is, de többnyire együtt.

Szerintem a női-férfi barátságnak két "titka" van.

-ha nem vonzódtok egymáshoz, nincs

szexuális kémia akkor nem kell félni. Volt olyan pasival kalandom akivel iszonyatos kémiánk volt, már szexuális értelemben. Ha álltunk egymás mellett én már attól kész voltam, bizseregtem. És ez elsősorban nem külső függvénye. A barátaimmal ilyen nincs, se oda se vissza. Ezt érzi az ember.

-a másik, hogy tudni kell határokat tartani. Pl.: egy ágyban nem aludnék velük mondjuk egy kiránduláson. Szingliként se, mert azt érzem, hogy egy bizonyos kor felett ez már valahogy ellenkező neműek közt fura (minthogy apámmal se aludnék együtt, pedig értelemszerűen nem szexuális a kapcsolatunk), de ha párom van akkor meg pláne nem. Akkor már lehetőség szerint (maradjunk az utazós példánál) külön szobában is.

NEM azért, mert mi történne, mert tudom, hogy semmi, hiszen ha nem vonz nem akarok vele dugni ez tiszta sor. Hanem, mert tiszteletenségnek érezném a szerelmemmel szemben, fordítva nekem se tetszene és amúgy is valahogy nem érezném helyénvalónak. Szerintem ez ilyen normális dolog, hogy egy felnőttnél kialakulnak ezek a határok.

Nálad tudom, hogy másról volt szó.

Talán csak picit vissza kéne venni. Nem minden nap beszélni és/vagy nem találkozni minden héten vagy esetleg néha vihetnéd a párod is.

Volt párkapcsolatomban mindkettőnknek voltak ellenkező nemű barátai (nem emiatt ért véget). Szerintem nem lehetetlen, de nagyon jól kell tudni kezelni. Az ő részéről azért éreztem biztonságban magam, mert annak ellenére, hogy nyilván tartotta a kapcsolatot a barátaival is, mindig engem priorizált, tisztán látszott, hogy a mi kapcsolatunk intenzívebb, mint az övék, a barátai tudtak rólam még a kapcsolat hivatalossá tétele előtt, én is róluk, a volt barátom el is magyarázta, hogy nem volt köztük soha semmi több, valakiről azt is nagyon egyértelműen ki tudtam találni, hogy miért. Sőt, volt, akivel közös hobbitevékenységet végzett heti 2x, és mondta neki, hogy ha jól alakulna velem a dolog, akkor levinné heti 1-re, hogy utána azt a hobbit velem is tudja majd csinálni.

Nekem is van egy nagyon jó fiú barátom, az elejétől kezdve nyilvánvaló volt, hogy mi párkapcsolatként nem funkcionálnánk, mondjuk mi azért nem beszélgettünk minden nap, és ritkábban is találkoztunk. Alapvetés volt nekem, amikor párkeresésben voltam, hogy ő marad, és olyan srácot keresek, akinek ez oké. Viszont az is alapvetés volt, hogy a a páromat priorizálom vele szemben, a páromat is hívom a közös programokra (legalábbis az elején mindenképpen), és mindig azt közvetítem, és adott esetben meg is magyarázom a páromnak, hogy nincs min aggódnia. Így működött, viszont ha akár én, akár a párom szinte ugyanannyit foglalkoztunk volna a barátainkkal, mint egymással, és továbbra is kettesben találkozgattunk volna, lehet, nem lettünk volna olyan nyugodtak. Valahogy érdemes ezt kisakkozni, hogy a kecske is jóllakjon, de a káposzta is megmaradjon.

13 vagyok. Nekem pl a férfi barátaim egész jól is néznek ki...

Én a páromnak be is mutatom őket ahogy én is ismertem mindig a párom barátait.

Egyik exem pl az egyik barátaimmal a mai napig tök jóba van...én meg az egyik csaj barátjával🤷🏻‍♀️.

Amikor nem volt kapcsolatunk pl az egyik barátomnál aludtam nem egyszer...sose volt semmi.

Ha van valakim egy kicsit visszaveszek...sztm ez apal.

N 31