Aki nem szerelemmel szereti a parjat de szereti az konkretan hogy tudna leirni magat az erzest?

20. Nagyon egyszerű! Én mindig elképzeltem hogy ő is csak egy óriási csalódás kezdete. Aztán megkérdeztem magamtól hogy kell ez nekem? Aztán belegondoltam hogy amilyen vagyok, nálam nem létezik partner. Teljesen más vagyok mint az átlag, ezerszer mélyebb gondolatok mentén élek, teljesen más a világképem. Lehetetlen hogy ezt megugraná egy nő, de mint eddig is a példa mutatta, nem volt ilyen. Holott nem igazán nagy az elvárásom, de az egyáltalán nem kompatibilis ezzel a végletekig önző világgal.

Tehát nekem nem esik nehezemre leválasztani magam bármilyen nőről. Képzeld, mivel nálam nincs szó mély érzelmekről a házasságomban, minden lelkiismeret furdalás nélkül ismerkedem. Nem azért mert keresem az érzelmeket, hanem pusztán emberi kíváncsiságból. Sosem léptem félre, engem maga a nőkben lévő ember vagy lélek érdekel. Iszonyú az a felszínesség és üresség ami jellemezte az eddigieket. Nagy fellángolás a részükről aztán ennyi. Szóval semmi olyan dolog sincs ami az érzelmi világomat megbolygatná. Talán valami regényben létezhet olyan nő, ja, ott igen. 21 éves koromig volt kb. 8 barátnőm, 21 éves korom óta meg kb. 30 nőt ismertem meg. Valahogy túl idealista lehetek, mert soha nem találtam meg egyikben sem azt a mélységet. Jó is van ez így!

20.Dehogy van igaza! :-) Gyakorlatilag 21 évesen el temette magát élve!

Lehet kockázat nélkül élni,meg szenvedély nélkül,/vagy kutya nélkül/,

de ÉRDEMES?????

És egy igazán szenvedélyes ember soha nem tudja ezt kikapcsolni,

mintha kapcsolóval lehetne állítgatni..Én még legalábbis

soha nem láttam ilyet,szenvedélyes embertől..

És az is milyen már,hogy egy nő se tudta megugrani az ő mélységeit,

úgy pláne nem,ha ő maga ki sem mutatta,hisz 21 évesen el zárta örökre...

22. Kockázat?! Ugyan már! Mit kockáztattam volna? Ja hogy csak az időmet. Éveket. Nincsenek akkor magasságaim és mélységeim, amit kerestem az az önzetlenség, kitartás, hit a másikban. Sajnos ezek erősen hiányoztak, a felületes szexizés, jópofizás, esetleg a megközelíthetetlen jéghercegnőzés nem az.

Biztosan túl idealista voltam, sőt mai mérce szerint röhejes. Én pl. szeretek rajzolni, festeni, ezt többször is megtettem kapcsolatban. Van egy sziklás hely, nagyon nehezen megközelíthető. Elültettem oda még 15 évesen nagyon szép virágot, hagymás növény, szóval évelő. Akkor megfogadtam hogy ha lesz szerelmem, akkor vállalom azt a majdnem 3 órás utat egyirányba, a sziklamászást hogy lehozzam neki amikor virágzik. Meg is tettem, de utólag azt érzem hogy szánalmas marhaság volt. Igazából azon kívül hogy hova viszed, milyen meglepetés programot szervezel, mennyire fitt a megjelenésed, mennyire vagy jó pozícióban az életben, szóval ezeken kívül nem sok "érték" van már. Ha másabb vagy, különlegesebb hobbid, ha szívből adod magad azzal nem előre mész, hanem magyarázkodnod kell miattuk.

Hát ja, 21 évesen bezártam magam, ma meg már gőzöm sincs róla mik is ezek az érzések. Már régen képtelen lennék bármiféle romantikus dologra, vagy ahol magamat kellene adni. Az összes ilyen energiámat más területekre összpontosítottam. Végül is nem bántam meg, a "boldogság" forrását keresve rájöttem hogy nem az emberekben kell keresni. Bármikor olyan szintre tudom magam hozni, mint amikor az ember szerelmes. Majdnem 30 év belső útkereséssel töltött idő, majdnem 30 év meditáció és fókuszálás, tudatosság eléggé komoly előnyökhöz juttatott.

Mit vesztettem? Tényleg mit? Kérdezem? 1-2 év szerelmet meg pezsgést? aztán az meddig tartott volna? Vagy ez megtörtént volna 5X, házasság gyerekek, elhidegülés és válás? aztán hoztam volna egy alsó középszintet az élet minden területén? Teljesen önellátó vagyok, ami körbevesz az tökéletesen én vagyok. Mindenhez hálával kötődöm. Kimegyek és egy vagyok mindennel. Az én kezem munkáját látom akárhova nézek. Mindezt elértem városi emberként. Rengeteget tanultam hogy létrehozzam mindezt. Tényleg mit veszítettem? A napi fix szexet 2-3 évig?

Úgy érzem szerencsés vagyok hogy nem ragadtam bele a fizikai síkon történő élvhajhászatba, a szórakozás, a szex, a pénz, a sok hazugság, a sodródás.

Igen választottam egy utat, nekem egy társ bőven elég volt, nem akartam semmi többet. Az meg azóta is megvan! Az emberektől egy lépés távolságra vagyok. Ezzel mit veszítettem?

Sokmindenkire igaz lehet amit írsz,hogy így járt az életében,

de hidd el hogy azért vannak kivételek,ha kevés is.

Mit veszítettél? Azt hogy önmagad legjobban,csakis valaki máson keresztül tutod meglátni,mert hasznos dolog önmagunkban is szétnézni,elmélyülni,

de mikor valaki mellett,és valakivel együtt fedezed ezt fel,

az sokkal meghittebb,őszintébb,és mélyebb...Egy számodra

pozitív személy,olyan tulajdonságaidat tudja felszínre hozni,

amiről nem is tutod hogy benned vannak,és egy ilyen személy

által tudsz fejlődni,jobb emberré válni akár..

Nyilván,a fordítottja is létezik.

És nem csak ezek a dolgok léteznek,szórakozás, "a szex, a pénz, a sok hazugság, a sodródás."

Azért ennél sokkal több és összetettebb egy jó kapcsolat,az élet.

Lehet hogy te csalódtál,mert nem jó embereknél próbálkoztál,

de akkor sem szabad azt gondolni,hogy csak ilyen fordulhat elő.

24. Az a baj, hogy amiről te írsz, az az totális idealizmus. Általában a párkapcsolatok csak az elején pörögnek, ahol mindkét fél elhazudja illetve beleképzeli a legjobbat, legszebbet. A párunk 99%-ban nem tiszta, hanem görbe tükör.

Igen kevés az a kapcsolat, ahol az ember önmaga lehet minden tekintetben, és visszafelé is mindent elmondhat és megkaphat. Ráadásul úgy, hogy érzelmileg is stabil marad a dolog mondjuk 50 évig. Pl. ott a szex. Te meg kapsz mindent? Elmondhatod a vágyaid és azt meg is kapod? Én pl. sosem kaptam meg. Pl. az életemben az összes barátnőm kizárólag sötétben volt hajlandó szexelni. 7 nőről beszélek. Hiába mondtam mindegyiknek hogy szeretném már végre látni világosban, sosem tette meg egyik sem. A feleségem szintén nem. Sosem szexeltem még gumi nélkül, kivéve amikor gyerek projekt ment, de az meg egyből összejött. Gyűlölöm a gumi+sötét szoba kombót, ráadásul úgy, hogy felém semmi előjáték nincs. Pont ez miatt nem is szexelek, mert semmi értelme sincs. Pl. erről is hiába beszéltem mindig is, semmi sem változott. Ja, és ez még csak a szex része. Az élet minden területéről mondhatnék ilyenek. Nagyjából 20 kapcsolatom volt, ebből nem mindegyikben volt "szex". Sosem, egyetlen kapcsolatban sem éreztem hogy önmagam lehetnék, bátran kérhetnék. Ennek ellenére én bármit megtettem még akkor is, amikor nem volt annyira kedvemre a dolog.

Én azt tanultam meg, hogy távolságot kell tartani mindenkitől, mert csak kihasználnak, felém meg csak annyi jön, amennyi a minimumhoz szükséges. Én ezt tapasztaltam. Ennek ellenére önmagamat felépítettem, sokkalta keményebben vagyok az életben jelen mint az átlag. Amibe belekezdek, azt sikerre viszem. Ez lett az ajándék az élettől, vagyis ezzel viszonozza.

Ha belegondolok és visszanézem az összes ismerősömet, mindig mindenki az önös érdekei mentén él és viselkedik. Na én erre nem alapozok, de nem is lehet. Csak szituáció kérdése mikor bújik ki a szög a zsákból. Párkapcsolat? Ugyan ez! Addig vagy jó, amíg kielégíted a párod érdekeit. Sőt, én hiába elégítettem ki anno, az én vágyaim le voltak sz*rva. Csak hogy ne érts félre, a legkomolyabb szexuális álmon az volt, hogy nappal a párom legyen felül, hogy végre már gyönyörködhessek a testében. Nos, ez sosem volt megadatva nekem, 51 évesen elmondhatom hogy szexeltem már, de életemben nem láttam még p*nát élőben. Jó mi?! Micsoda perverzió ez a mai világban!

Én azt írtam amit tapasztaltam,meg te is amit te tapasztaltál.

Sajnálom hogy neked ilyen rosszak a tapasztalataid,de akkor sem

neked van igazad,talán nekem se,mondjuk állapodjunk meg félúton.

Egy biztos,én nem nyugodtam volna bele ilyen kapcsolatba mint amiben vagy és voltál,vannak más nők is hidd el,akik nem csak gumiban és sötétben,

misszionáriusban nyomják.Csak meg kell keresni őket.Nem el venni.

26. Minden embernek saját világa van, és számára csak az az egy a valóságos. Manapság nőt keresni gyerekjáték. Amikor még nem volt mobil, nem volt net, az országban minden megszűnt és leépült, amikor a városokból szinte mindenki bp-re meg külföldre költözött, akkor picit más volt minden. Aki e belebotlottál azzal próbálkoztál. Volt akivel alakult, de ő kiköltözött amerikába. Picit röhejes az a sírás amit a mai fiatalok lerendeznek mint ismerkedési nehézségek égisze alatt.

Biztos vannak vagány nők is, de ők sosem engem kerestek. Én elhiszem hogy vannak áldott jó nők, rendesek, romantikusak, odaadók. Hát ők sem engem kerestek sosem. Az élet véges, a fiatalság egy szempillantásnyi idő csupán. Le lehet horgonyozni és mondogatni hogy kit és mit akarok, de ez nem egy népmese ahol mindenki majd boldogan él amíg meg nem hal.

Sosem volt bajom az ismerkedéssel, de az a helyzet hogy én típusnőket vonzok, próbálkozhattam én bármennyit! Közel 20 barátnőm volt, laza és komoly vegyesen. Alkalmitól a több éves kapcsolatokig. Ahol volt szex az csak alkalmi, max 2 hét volt. Meddig kellett volna keresgélnem még?

Mivel mindenki csak a saját érzéseit érzi, ezért csak saját magadnak tudod definiálni, hogy neked mi a szerelem.

Szerintem a gyomor az az éhséget jelzi.

A szerelem az a szív táján és följebb érződik (csecsemőmirigy, torok, homlok, fej fölött).