Megbocsátóak vagytok?

Ezzel abszolút egyetértek. Szerintem ez a normális. Ha valaki genyó veled, akkor miért szeretnéd, hogy az életed része maradjon?

Gondolom, aki jóban marad azzal, aki vétett ellene, az valamilyen kényszerből teszi. Mint, ahogy írta fentebb valaki, az exférjével van közös gyereke, így muszáj valamilyen módon jóban lenniük.

Vagy azért nem zárja ki az életéből, mert nincs ló jó a szamár is.

Szerintem félreértelmezitek a megbocsátást. Megbocsátás, ha utána tiszta lappal indul a viszonyotok.

Ahogy a Popper mondta, a megbocsátáshoz el kell felejteni a sérelmet.

Azt se felejtsük el megemlíteni, hogy sok embernél a megbocsátás érdekhez fűződik. Tehát ha nem bocsátana meg, akkor ő is sokat veszítene általa.

Amire te azt mondtad, hogy sok embert látsz hogy sok mindent megbocsátanak amit te már nem, annak nagy része érdekből történik.

Pl:megbocsájtja hogy folyamatosan csalják, mert nincs hol laknia, nem tudja egyedül eltartani magát, ezért "kénytelen" eltűrni a megcsalást.

Vagy pl. aki kapcsolatfüggő az a függősége miatt bocsát meg olyasmit amit pl te már nem. Tehát érdeke fűződik hozzá hogy sok mindent elnézzen.

Sérelmet nem lehet elfelejteni. Elfelejteni semmit nem lehet szándékosan.

Megbocsátás után nem kell tiszta lap, kizárhatod az életedből. A megbocsátás rólad szól, nem a kapcsolatról meg az újrakezdésről.

"Ugyanezt írtam. A megbocsátás, nem döntés kérdése"

De én nem ezt mondtam. A megbocsátás döntés kérdése. A felejtés nem. Ejj, de boldog lennék, ha csak úgy elfelejthetném azt, amire nem akarok emlékezni.