Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem kívánom a férjem, vissza lehet ezt innen hozni?
Ez nem egy férj fikázó kérdés akar lenni, szeretném megjavítani a dolgokat, de nem tudom hogyan.
Alapvetően jó férj, jó apa, közös hobbik, érdeklődés, stb. megvan. Gyerekek körül is kiveszi a részét, semmi ilyen gondunk nincsen. Eszem ágában nincs válni, de itt jön a DE:
Mikor megismertem szellemi munkát végzett, ingben járt, nagyon igényes volt magára. Mindig tiszta cipő, szép óra, jó illat, karbantartott haj.
Úgy alakult két éve, hogy fizikai munkára váltott, amivel nem lenne baj, jobban is keres, ügyes benne, szereti.
Viszont ezzel a váltással párhuzamosan elkezdett eligénytelenedni.
Megjön és izzadtan, porosan befekszik az ágyba. Hiába kérem, dobjon egy gyors zuhanyt, hagyjam fáradt, kicsit később... aztán elalszik és gyakran el is marad a zuhany, úgy megy másnap ahogy felkel, vagy néha reggel zuhanyozik.
A haját nagyon ritkán vágatja, sokszor megnő félhosszúra, de nem áll sehogy, igénytelen az egész. Mostanában észreveszem, hogy nem mos kezet wc után. Ha nem veszi észre, hogy figyelem, simán kijön a wc-ből kézmosás nélkül még nagy dolog után is. Sokszor elmarad a fogmosás, kellemetlen a lehelete már alapból is, szerintem rosszak a fogai, de el nem menne orvoshoz, mert nem fáj 🤷♀️
Hiába szuper minden más téren, nem kívánom így már. Nekem fontos, hogy mindig tiszta legyek, ápolt, illatos. A szájhigiéniám is rendben, a legapróbb gondnál megyek fogorvoshoz. Egyszerűen annyira nem tudok azonosulni azzal, amit művel magával ilyen téren, hogy az borzasztó.
Nem tudom hova lett az igényes, illatos férfi, akihez hozzámentem.
Ha beszélgetni próbálok erről kiröhög, terel, hogy nincs vele nagy gáz, az emberek változnak,fáradt, ennyi belefér 40 felé és szex előtt mindig rendbe teszi magát.
Ez igaz. Onnan tudom, hogy akar valamit, hogy magától megy zuhanyozni, fogat mosni.
Csak hogy ilyenkor már összeszorul a gyomrom, hogy jaj ne, nem akarom, nincs kedvem, ez pedig borzasztó érzés és bűntudatom van. Nem éreztetem ezt vele, de magamban nagyon örlődöm.
Valaki volt hasonló helyzetben? Mi lett?
Csodálkoznak a férfiak hogy az asszony félrekúr.
Teljesen érthető.
A válás lenne az utolsó amúgy.
Ez az egy olyan hibája van, amivel nehéz együttélni.
Amúgy egy nagyon szerethető személyiség, humoros, támogató, jó apa. Itthon csomó mindent megcsinál, megjavít. Elviszi a gyerekeket játszóra ha sok dolgom van, vagy csak nagyon el vagyok fáradva.
Tényleg csak ez a nagyfokú igénytelenség ne lenne.
Amink van mindent ketten, sok munkával hoztunk össze. Nekem volt egy lakástakarékom anno, az ment az önerőbe, ő rengeteget dolgozott a régi házon, amit vettünk. Mostanra van minden olyan állapotban, ahogy szerettük volna. Mindketten dolgozunk. Nem vagyunk hű de eleresztve, de szépen élünk. Kényelmesen telik, amire kell. Viszont a válás anyagi csőd lenne mindkettőnknek. Ha én maradnék a házban a gyerekekkel, megszakadna érte a szívem, hogy aliba kell menjen, gyt-t fizessen és sokkal rosszabbul élne mint most, pedig amúgy egy jó ember. Gyerekek se értenék mi van, imádják az apjukat. Alapvetően én is szeretem mint embert, jó társ. Ááá, nehéz helyzet ez.
És ha együtt mennétek fürdeni? Ha te mész mondod neki hogy menjen veled.
Vagy vedd rá egy parterapiára. Hátha egy szakember jobban rátudja vezetni. A többire nincs ötletem. 🥴 Esetleg mond neki ha ilyen igénytelen a gyerekek könnyen elkaphatnak valamit.
Egyébként a gyerekeknek sem jó ha ilyen példát látnak. Könnyen átvehetik. Bár nem tudom mennyi idősek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!