Éreztél ilyet párod mellett?

Nem éreztem így. Egyrészt elmondom, hogy mit hogy lehet elpakolni, másrészt meg elteszem én. Ilyen apróságokon nem szoktam problémázni.

Ezt meg koordinálasnak nevezni elég fellengzős. Egyből lejön, hogy milyen rohadt fontosnak tartod saját magad.

Nem. Vagyis bizonyos dolgokban igen, de nem zavar. A párom feledékeny, így a szervezés, dolgok észbentartása az én műfajom. Ez nem zavar. Nagyon figyelmes partner egyébként, egyenlőek vagyunk, csak kicsit más a szerepünk. Házimunkák megosztásával sincs gond.

Koordináláson én pl azt értettem, hogy én keresek aktívan lakást magunknak, beszélek a tulajjal, szervezem a költözést és amihez ő ért jobban, azt kiszervezem neki. Természetesen azért kiveszi a részét ő is, illetve ugyanolyan vétójoga van, de nálunk úgy működik jobban, ha ezt én csinálom aktívan. És nekem ez jó, izgalmas.

Meg simán emlékeztetem, ha úgy van pár határidejére.

Hát nem pakolásban. De rendszerint ezt érzem bárki mellett hogy en fizetem az albim kaját rezsit meg mindent ami bele kell en javitgatok ujitgatok. Aztán tokmindegy ki de lesz egy barátom aki feljár hozzám de ugyanugy megy minden tovabb mintha egyedul élnékm en fizetem az albit rezsit kaját(ők esznek otthon rezsit alog fogyasztanak)meg mindent ami az albiba kell(pl ha kenyelmetlen párnáim vagy alig van ágynemu huzatom azt is en veszek bele hiába alszik ott a másik),en ujitgatom tartom karban.

Meg még nekik is főzzek mosogassak is meg en takaritok csak.

Ez nekem olyan életidegen mindig hogy van barátom de kozben mintha nem is lenne soha.

Ha ilyet érzel:

1. Jelez a problémét

2. Várj 3 NAPOT

és ha nem változik semmi akkor menjen vissza az anyja szoknyája alá a ki taknys kisfiú.

"Pakolsz utána mert tudod ahogy ő hagyja a dolgokat neked nem jó"

Ahogy meg te pakolod a dolgokat, az meg lehet, hogy neki nem jó.