Bántalmazóval lehet egyenrangú kapcsolat?

Felmerült bennem, hogy benned is vannak fel nem dolgozott problémák, ha te ilyen férfit szeretsz, és még a leírtak után is te akarsz tenni és ezen gyötröd magad!

Nem neked kell tenni valamit az emberrel! Neki kellene tennie, magával, kőkeményen megdolgoznia a változásért. Ha akarna. Az, hogy milyen mintát tanultál, nem rendeltet téged örök életedre valamilyen szerepre, csak nagyon nagyon nagyon sokat kell vele foglalkozni, önismereti munkát tolni ezerrel és éveken át próbálkozni a viselkedési minták változtatásán. Ha, valaki ezt szeretné csinálni, akkor megteheti. De Nem Neked kell a másikkal valamit tenni, neki kellene tennie. Gondolom, erről nem nagyon van szó. Ergó akkor felejtsd el az önostorozást, meg hogy te miért nem teszel eleget, és keress normális férfit. Márha tényleg normális, szeretetteljes kapcsolatot szeretnél, és nem még magad irányába be nem vallott mazoista vagy.

Szerintem nem.

Lehet egészséges kapcsolatban élni úgy, hogy nincs egyenlőség (ha ez mindkét félnek oké). Én nahyon egyenlőségmániás vagyok, de ezt belátom. Pl a pasi rácsaphat a csaj seggére, de fordítva nem, ez szerintem még belefér. (Nem is tekintem sem verésnek sem aggressziónak)

Nem baj, ha az egyik fél kicsit aktívabb

Viszont, ha valaki el van nyomva, nem figyel rá a másik, nem számít a véleménye, nincs tisztelve stb az nagyon nem oké.

A te esetedben a válasz: menekülj.

Igen, ő is ember, igen, biztos van oka miért ilyen, de ez csak indok, nem mentség. Menjen szakemberhez, nem neked kell megoldanod, te is ember vagy, jogos van ahhoz, hogy úgy is bánjanak veled.

"Mit lehetne még egy olyan emberrel tenni...?"

Egy tiszta pillanatában elmondani neki, hogy a kisgyerekkori hatások miatt lett ilyen, és ezen pszichológus jó esetben tudna segíteni. És akkor lehetne egy tényleg boldog párkapcsolata veled. És persze akkor már nem bántalmazóval lennél párkapcsolatban.

Nagyon jól látod a helyzetet kívülről. Pontosan így működik ez, kapcsolatban nála kell hogy legyen a kontroll, ha szakítasz, és ezt elveszíti, kikészül, kiesik a szerepből. És minél többször megbocsátasz, annál bátrabb lesz, mert érzi, hogy veled bármit lehet.

Nekem is volt korábban egy kapcsolatom, ahol már az elején tudtam, hogy nem volt a legjobb a gyerek kora. Eleinte mindenre ez volt a kifogás, ezzel tudott zsarolni. Csakhogy felnőtt korára csak még rosszabb irányba ment. Próbáltam segíteni, helytállni, mert azt hittem, hogy na majd én segítek neki, és ő is egyébként hálásnak tűnt. De minden jó időszakot követett egy rossz, amikor elviseletetlen volt. Szóval én is elhagytam, de nem volt könnyű, szakemberhez is fordultam.

Sajnos nem mindenki indul egyenlő esélyekkel. De az adott illetőn múlik, hogy változatat-e. Neki kell akari, neki kell akár szakemberhez menni, más nem tud helyette. És amig nincs rendben, addig kapcsolat sem való neki.

Nem lehet.

És a gyermekkor sem lehet mentség mindenre.

És nyilván nincs mindig az erősebbnek igaza. Legfeljebb a hozzá hasonlóak körében.