Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A feleségemmel állandóan veszekedünk, de jön a baba, mit tegyek?
7 és fél éve vagyunk együtt, lassan 6 éve házasok.
Amikor összeházasodtunk, ő 26, én 23 éves voltam, most 32 és 28 évesek vagyunk (3 és fél év van köztünk). Fiatal voltam és őrülten szerelmes, egy olyan kapcsolat után, ami teljességgel tönkretett (depressziós lettem, gyógyszerek, alvászavar, nem tudtam teljesíteni a munkahelyemen, kirúgtak, stb.).
2-3 éve kezdődött el egy olyan sorozat az életünkbe, ahol folyamatosan jönnek a csapások. Amint felépülnénk az egyikből, jön a másik. Másfél éve veszekedősebben élünk, a stressz és a csapások miatt. Egy éve próbálkozunk gyerekkel.
Szilveszterkor összekaptunk nagyon, és azóta a kapcsolatunk nagyon lent van. Abban én voltam a hibás, mert bántottam szavakkal, túlzásokba estem. Azóta a kapcsolatunk nagyon lent van, és az utóbbi egy-két hónapban már mások előtt se tudunk viselkedni. Hol ő pattan el, hol én.
Kedden kiderült, hogy terhes. Nagyon örülünk neki, minden vágyam az volt, hogy apa legyek, azonban két hete ultimátumot adott a feleségem, hogy megfogja magát és elmegy, ha megint összebalhézunk, mert tarthatatlan volt az állapot, és én nem bántam volna meg, hogyha elmegy. Most meg úgy érzem, hogy szeretem, ragaszkodom hozzá. Gondolom a baba miatt.
Ezen segít a párterápia?
válasza:Írok példát, hogy könnyebb legyen. Nagyrésze tényleg kötekedésből indul, amire van, hogy nem is emlékszem már másnap, olyan semmiség volt, meg már olyan gyakoriak.
Kisöcsém elhozta hozzánk bemutatni a barátnőjét, és itt aludtak nálunk. A feleségem apja már meghalt, törölközőket, párnahuzatokat varrt, amiket nem használunk, nem is használtuk sose, emléknek van a szekrényben. Azonban a feleségem az apja cuccait felülre tette, a sajátot meg lentre, korábban nem így volt, így a kiscsajnak a feleségem apja által készített törölközőt adtam oda. Semmi különös ismertetőjele nincs az apósom által készített törölközőknek, minta nélküli egyszerű fehér. És ott az öcsémék előtt elkezdett pattogni, és utána egy héten keresztül állt a bál. Nem éreztem jogosnak (nem is szólt, hogy megcserélte a törölközőket meg semmi baja nem lett annak a törölközőnek, plusz van még kettő ugyanolyan), de bocsánatot kértem. És még napokig nem nyugodott le.
Amire én sértődtem meg, ez áprilisban volt:
Éjszakára mentem dolgozni, de ő délelőttre csinált nekem programot (anyját kellett haza hozni, ügyintézés, stb.), mert elfelejtette, hogy éjszakás vagyok. Jó, ssmmi baj, elfelejtette, ezért nem is szóltam. Délre értem haza, nagy nehezen elaludtam fél kettőkor. Háromkor hazajött a munkából, és felkeltett, mert látott a helyi facebook csoportba egy posztot, hogy baleset miatt lezártak egy útszakaszt, ezért itt-ott két helyen is át kell szállni, ami azt jelenti, hogy nekem két órával hamarabb el kell indulni. Aztán megnéztem a posztot és láttam, hogy aznap előtti, nem mai. Annyit mondtam idegesen, hogy "köszi szépen, mehetek másfél óra alvással dolgozni, úgy merj elaludni, hogy én is felkeltelek meg csinálok programot". És ezen is ment a veszekedés.
válasza:Értem, ezek alapján - amiket előző kommentekben írtál - a kapcsolat fenntartása esélytelen.
Nem tudjátok higgadtan megbeszélni a dolgokat, mindenen összekaptok, a kapcsolatból történő "kibeszélés" is megy, pedig bármelyik fél hiába panaszkodik ismerősöknek - a másikat mindennek elmondva - ismerősök ezt nem oldják meg, viszont jókat pletyiznek róla, hogy "X-éknél áll a bál, hallottad, hogy..." stb.
válasza:"Másfél éve veszekedősebben élünk, a stressz és a csapások miatt. Egy éve próbálkozunk gyerekkel."
"mit tegyek?"
Kezdj el tudatosan élni és tudatosan gondolkodni.
válasza:Erre való a párterápia
Az ilyen kisebb dolgok a nagyobb problémák kivetülése. Például a párnahuzatos incidens lehet, hogy azért volt ennyire nagy dolog, mert azt látta bele, hogy leszarod. Ezeket kéne megoldani, megbeszélni.
Közvetlen környezetemben látom, hogy milyen hatással van egy gyerekre, ha már születése óta nincs egy családja. Nem jó.
Amúgy meg azzal, ha párterápiára mentek, nem veszítetek semmit, de egy családot nyerhettek.
válasza:Nem értem az utolsó miért kapott lepontozást. Tudatosan élni = nem csinálok gyereket egy alapból halálra ítélt kapcsolatba, mert csak mégszarabb lesz.
Én megírom azt, amit senki nem mert előttem. Ti már annyira utáljátok egymást, hogy ezen csak az abortusz segít. Kezdjen mindenki egy olyan kapcsolattal, amiben nem idegesíti halálra a másik. Túl korán házasodtatok, az emberek többsége a mai világban max megkéri a másik kezét 22 évesen, de mire esküvőre jutna a sor szakítanak. Na ti gondolom azonnal esküvőztetek, ki sem vártátok a különbségeket. Most ezt tetőzitek egy gyerekkel, sosem szabadultok egymástól.
Tudod a részeg ember őszinte ember, te már akkor tudtad,hogy válni akarsz.
válasza:Jó és akkor senki ne "csináljon" gyereket sose? Mi a garancia, hogy a most jó párkapcsolatok, házasságok nem lesznek halálra ítélt kapcsolatok?
A feleségemnek műtéte is volt (nőgyógyászati), elég kevés volt az esély arra, hogy terhes legyen, és ki tudta, hogy végül a legveszekedősebb, legidegőrlőbb hónapban esik teherbe? És mindenki mondta nekem, hogy ez egy ilyen időszak, és nem magunktól lettünk ilyenek, hogy feszültebbek, idegesebbek lettünk, annak oka van és majd elmúlik, meg mindenhol beszélik ezt a 7 évet, hogy 7 évnél van a vízválasztó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!