MIT tennétek a helyemben?

Ha igy állsz hozzá, hogy te buta megbocsátottal illetve nem is mert nem tudtál rajta túl lépni, nem értem miért nem engeditek el egymást az élet túl rövid, hogy ilyenekre pocsékold.

Ez egy örök tüske marad majd benned. Nem hibáztatlak, én is próbáltam megcsalást megbocsátani, de nem ment. Utólag el sem hiszem, hogy milyen hülye voltam. Mindig ott lesz a fejedben a dolog, teljesen jogosan, és állandóan mérgezni fog a féltékenység. És persze, hogy a vőlegényednek áll feljebb, mivel elnézted neki a megcsalást, pontosan tudja, hogy úgy alázhat meg, ahogy alar. Mit tennék? Vissza adnám a gyűrűt, hogy húzza a másik csaj ujjára, aztán csináljon neki gyereket. Azt tanácsolom, hogy becsüld magad többre, nem hiszem, hogy úgy akarsz élni, hogy mindig ott van benned, hogy ha 1x megcsinálta, meg fogja újra. Meg fogja.

Őszintén? Te nem tudtad elfelejteni, sem igazából megbocsátani a megcsalást. Ő meg egy vita hevében összehasonlít a szeretőjével és azt mondja, hogy ő jobb volt bizonyos szempontból, mint te. Miért vagytok együtt? Ráadásul menyasszony vőlegény státuszban. Ezek a sérelmek megmaradnak és egyre rosszabb lesz. Én lehúznám a gyűrűt, szebb jövőt kívánnék neki valakivel, aki majd szül neki gyereket és soha nem lesz féltékeny.

Szerintem nem vagy buta, hiszen valojaban nem bocsatottal meg neki. Akkor lennel buta, ha valos lenne a megbocsatas. Inkabb kapcsolatfuggo vagy, aki annak ellenere nem lep ki, hogy megbocsatani sem tud. Az lenne a megoldas, hogy befejezed onmagad atvereset, es ki mernel lepni ebbol.

Amugy meg az is lehet, hogy o szenved melletted. Te nem tudod megbocsajtani, o nem erzi jol magat veled. Milyen hazaspar lesztek? Ja, sok ilyen van.