Mit tennétek a helyemben?

1. nem tartanék szünetet. Tök fölösleges. Az elmélete az, hogy "megnézzük hiányzunk e egymásnak" de mivel általában egy veszekedésből ered az egész, így mi a fszért hiányozna a másik?:D A szünetelés a szakítás előszobája pont akkor, amikor lehetne tenni is a kapcsolatért valamit. Így csak hagyjátok beágyazódni a problémát és aztán beletörődtök, hogy hát ez nem megoldható.

2. A hűség döntés kérdése. Az ostoba elvárás, hogy ha az ember élete első 20 évében volt vagy 5-10 alkalommal szerelmes, akkor a maradék 60 évben csak egyetlen egyzer lesz az. Nonszensz. Hosszantartó, komoly monogám kapcsolat csak akkor kivitelezhető, ha az ember tudatosan a hűséget választja. Ez pedig egy baromi kemény és fájdlamas folyamat, gyakran egy erős érzelmi viharral jár ami csak visszanézve tűnik jó döntésnek, előtte és közben abszolút nem.

12 éve vagyok együtt a párommal. Ezidő alatt 3 vagy 4 alkalommal éreztem azt, hogy én most nagoyn beleszerettem egy másik lányba. Ráadásul volt olyan alkalom amikor ez kölcsönös volt. Sok álmatlan éjszakám volt emiatt. Menni, vag ymaradni? Végül a hűség mellett döntöttem. Fájt mint a pcsa.

Főleg, mert akkor a leginkább fogékony más emberekre az ember, ha a kapcsolata épp rottyon van. Úgy könnyű hűségesnek lenni, hogy észre sem veszel másokat!:D Viszont a párkapcsolatok fejlődésére pont az ilyen mélypontok a legalkalmasabbak. Itt dolgoztok a leginkább egmyáson és a kapcsolaton, itt kerülnek le új alapkövek, itt merülnek fel új célok és gondolatmenetek. Minden mélypont után azt éreztük, hogy a kapcsolatunk magasabbra ívelt, mint előtte valaha.

A döntés a tiéd. De ez egy tudatos döntés. Nem mondom, hogy kövesd a szívedet, mert az érzelmek csalókák és mindig az igazlmasabb és kellemesebb felé fog húzni, sosem afelé, ami nehéz és gyötrődéssel járhat.

és ha meghozod a döntést, akkor is még akár 1-3 hónapig is fájhat a szíved az új vágy kapcsán. De ha megszületett az elhatározás, már könnyebb nem belemenni a kis flörtöcskékbe stb..és akkor vissza tud találni a fókuszod a saját párkapcsolatodra és tudsz rajta segíteni.

A szünet jól jöhet, ha sok benned a kérdés, hagyni kell időt, hogy az érzelmek labirintusából kikecmeregj.

Viszont ahogy többen is írták, pl a kettes válaszoló nagyon jól kifejtette, a szünettől az ég világon nem fog megoldódni semmi. A probléma ugyanúgy ott lesz a kapcsolatban ami megoldásra vár, a lényeg az, hogy vagytok olyan szinten, hogy megoldjatok, és ezzel egy krva kemény és nehéz időszakot vesztek a nyakatokba, vagy inkább hagyjátok az egészet és megy mindenki a maga útjára.

Én voltam és jelenleg is vagyok ilyen helyzetben...sajnos azt kell mondjam, fájdalmas leírni is, mert én alapból küzdő típus vagyok a kapcsolatokban...de sokkal fájdalommentesebb hagyni a dolgot és magaddal vinni azt amit tanultál belőle, mint egy több hónapos, éves dolgot a nyakadba venni és rágni magad....