Láttad már sírni a barátodat/férjedet? Mi volt az ok?

Szia. Gyuszi a 2. barátom (volt... mert fél éve szakítottunk sajnos, Ő akarta), Őt láttam már párszor sírni, az előzőt egyszer sem. Gyuszival 4 CSODÁLATOS évet töltöttunk együtt, azalatt láttam sírni, amikor:

- amikor meghalt a bátyja

- amikor megbántott

- amikor anyukám nagyon beletiport a lelkébe (azt kérte Tőle, hogy vagy engem választ, vagy a családját!!! No comment!)

- amikor az édesanyja közölte Vele, hogy látni sem akarja (állami gondozott)

- amikor eszébe jutott a nagynénikéje, aki meghalt

- amikor agydaganattal kórházba kerültem (akkor többször is, mert aggódott)

- és sírt, amikor szakítottunk... (akkor láttam a legjobban sírni, előtte még úgy sírni nem láttam, meg is lepett) Bár, a szakítást megelőző egy hétben többször is sírt(unk), mert szerintem Ő már tudta, hogy szakítani fog, én viszont éreztem, hogy valami baj lesz köztünk. Ő az a tipikus "inkább felrobbanok, csak nehogy elsírjam magam" fajta, de "jó" volt látni, hogy Ő is el tud és el is mer gyengülni előttem. Először még szégyellte magát, igyekezett a lehető leggyorsabban megnyugodni:) Olyan aranyos volt:) Utána már (miután elmondtam Neki, hogy előttem nyugodtan kiöntheti a szívét, hiszen azért vagyok a barátnője, hogy szeressem, meghallgassam, stb.) utána már nem szégyellte (annyira:D) a könnyeit előttem. Már a szakítás óta eltelt fél év, de egyszer láttam, hogy sírt miattam:'((( Azt nem értem, hogy ha ennyire megviseli Őt is, miért nem gondolja meg magát??? (mert egyébként nem miattam szakítottunk...) Bocs, hogy hosszú lett:)