Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem tudom, mit tehetnék?
10 hetes terhes vagyok, és sajnos feküdnöm kell. Az egész terhességem tiszta stressz, nem részletezem...
Férjem intéz mindent, vásárlás, mosás, néha főzés, stb.
Viszont ennyi. Olyanok vagyunk, mint az idegenek, max megkerdezi, hogy vagyok, és ha azt mondom, hányingerem van, akkor örül, mert akkor biztos rendben van a baba...
Egyébként nem igazán beszélgetünk, nem csinálunk együtt semmit, ő jár mindenfelé, sportol vagy sport eseményekre, én nem mehetek sehova. Persze, menjen. De mellette... Ha rám is lenne igénye... Nincs.
Bármi mást csinál, csak nem velem van. Én meg megőrülök a magányba... Totál kiszolgáltatott helyzetben vagyok. És hiába tartom másokkal a kapcsolatot, szükségem lenne lelkileg is a társamra, mert nagyon nehéz ez az egész. :(
De neki nincs igénye rám. És már néha bánom, hogy ebbe gyereket?!
Teljesen szét vagyok esve, és nem látom a kiutat. Nem szeretnék semmit erőltetni, ha nincs igénye rám, hát nincs. De akkor hogy éljem túl ezt a kemény időszakot? :(
Teljesen érthető az egész, hiszen kiszolgáltatott helyzetben vagy.
Nem biztos, hogy kapcsolat, hogy neked lenne erre is igényed, lehet hogy úgy érzi, hogy azzal hogy szívességeket tesz, kifejezte, hogy szeret.
Nem biztos hogy ki fogja találni, mire van szükséged. Te pedig felőrlöd magad, és végig titkolod, szégyelled a dolgot.
Beszélnetek kellene erről, még ha ez neked megalázó is. Helyre lehet mindent hozni, főleg hogy azt írod, hogy amúgy mást mindent megtesz.
Tegnap délután kb 1 órát volt itthon, kinn tevékenykedett, majd elment meccsre, este jött haza. Előtte mondtam neki, hogy jó lenne, ha holnap, azaz ma lennénk együtt is.
Felkelt, csinált reggelit, majd elvonult. Aludt, most kelt fel, arról nem is beszélve, hogy úgy volt, csinál ebédet, én rosszul vagyok, ha nem eszem időben. Kijott pisilni, visszament, magára csukta az ajtót és nyomja a telefont. Ja délután el akar menni úszni...
Szóval jeleztem... De erőltetni nem fogom. :(
Szia!
Nincsen olyan barátnőd, aki segítene néha, plusz beszélgetne Veled?
Uh, akkor nem csodálom, hogy nehéz neked.
Ilyenkor nemcsak fizikai segítségre lenne szükséged, hanem megértésre is.
Azóta még rosszabb a helyzet, kb 1 hete. Állandóan beszól, bunkó, már nem olyan lelkes a teendőkkel, kosz van, nincs itthon rendesen kaja. Ma főztem, pedig feküdnöm kell.
Ráadásul hétfőn az ultrahang után volt egy kiborulása, de nem igazán tudta elmondani, mi baja. Mondott vmit, én pontosítás végett visszakérdeztem, és elkezdett üvöltözni, hogy minek kell visszakérdezni, nyilván úgy értette, ahogy.. Közben csapkodott, a széket a padlón rugdalta végig, és tartott vagy 10 percig, addig engem szidott. Ami értelmes volt belőle, h nem vagyok együttműködő, de fogalmam sincs, mire gondol.
Beszélni nem lehet vele, apróságokon is felhúzza magát, tudom, hogy ilyenkor nem is érdemes. Teljesen tehetetlen vagyok.
Gondoltam rá, holnap majd megkérdezem, megbanta-e a gyereket. Szeretne-e elválni. De az ultrahangon meg tök lelkes volt. Nem tudom. :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!